MASZSZ – ÖGB vezetői találkozó

2022 január 24. Bécs

Január 24-én - a járványügyi korlátozások miatt, hosszú idő után – újra személyes találkozóra került sor az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a MASZSZ vezetői között. A bécsi megbeszélésen az két ország aktuális gazdasági, munkaerőpiaci, társadalmi és politikai kérdései mellett kiemelt témák voltak a járvány kezelés tapasztalatai és ezek hatásai a munka világára, a dolgozók egzisztenciális, és munkakörülményeire. Természetesen szó esett a munkavállalói és kollektív jogok érvényesülésének és védelmének kérdéseiről, valamint a kollektív alku, a kollektív szerződések jövéjéről, valamint a szakszervezeti tennivalókról. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ismertette a munka világában történt fejleményeket, a pandémia időszakában a munkavállalókat ért hatásokat, az érdemi szociális párbeszéd hiányát, a kollektív jogok érvényesítésének korlátait. Szóba kerültek a gazdaságokat érő kihívások, a meghatározó ipari ágazatok problémái.  

Wolfgang Katzian ÖGB elnök elmondta, hogy Ausztriában a gazdaságban jóval kisebb szerepet játszik az ipar – 25%-ot képvisel – de az autóipar – ez ott a beszállítókat jelenti - hasonlóan a hazai viszonyokhoz, jelentős mértékben Németország függő (BMW, Mercedes). Csökken a munkahelyek száma, ezek keletre, elsősorban Kínába telepítése következtében. Ebben a helyzetben a szakszervezetek is – intenzív alternatíva keresést folytatnak. A pandémia időszakában a kormány újra felfedezte a szociális partnereket – az előző konzervatív kormányok alatt félretolt, a hagyományosan mély gyökerekkel és sikerekkel bíró szociális partnerség újra komoly szerepet kap. Ebben jól működik az együttműködés a munkáltatói oldallal.  Ez, és a szakszervezeti javaslatok, kezdeményezések is hozzájárultak a munkahelyek, a dolgozók csaknem teljes bérét (kb 90%) megőrző programok sikeréhez. Sikerült megőrizni a kollektív alku rendszerét, abban a szakszervezetek kizárólagos szerepét – egyedül az osztrák közszolgálati médiánál (ORF) maradt meg a „schüsseli örökség”, ahol az üzemi tanács kötött KSZ-t.

A pandémia kezelését nem segítette az osztrák kormány körül kialakult helyzet, a kormányválság, majd a tavaly őszi kormányváltás. Jelenleg a kormány stabil, de szakszervezeti oldalról nem tartanak kizártnak egy újabb, 2022 őszére várható előrehozott parlamenti választást. Bár Ausztriában is megosztott a lakosság az oltási programokat illetően (80% az oltások mellett áll, nem kötelezően), de a gazdaság és a társadalom működőképessége kevésbé sérült. Folyamatosak és egyre hangosabbak az oltásellenes demonstrációk. A kötelező oltást illető kormány javaslathoz az ÖGB 15 kérdést tett fel, számos munkajogi elemmel, és a szakszervezeti képviselők több témát hoztak elő a parlamenti vitában.  Az ÖGB egyértelművé tette, hogy az semmiképpen nem elfogadható, hogy az oltás kérdésében bármiféle döntési kompetenciát kapjanak a munkáltatók. A munkáltatói szervezet WKÖ a kötelező oltással kapcsolatos döntés elhalasztása mellett állt ki. Az ÖGB-én belül is konfliktus helyzet alakult ki, mivel a kötelező oltás bevezetéséről, a parlamenti szavazás során az építőipari szakszervezet elnöke, megszegve a „szocialista párti (SPÖ) hagyományos frakció fegyelmet”, a törvény ellen szavazott. 

Az ÖGB a pandémia kezdeti időszakától folyamatosan működteti az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat is támogató információs és jogsegély szolgálatot.

A két szervezet vezetője fontosnak tartja a közös fellépést a kollektív és munkavállalói jogokat érő támadások elleni közös fellépést.

Az ÖGB elnöke aláhúzta a szakszervezetek – ágazatok, régiók, és a magyarországi helyzet ismeretében a több konföderáció – együttműködésének fontosságát, feltéve a kérdést: „miért nem jönnek rá a szakszervezetek, hogy az együttműködés terén úgy kellene csinálni, egy esetleges változás után is, mint a pártok? Együttműködni.”

Az ÖGB kiemelt figyelmet fordít a fiatalok megnyerésére, szervezésére. Új módszereket keresnek a fiatalok motiválására, szolidaritási érzésük feltámasztására – mindezt már a munka világába való belépésüket megelőzően is. Jó eredményeket érnek el a szociális média használatában – és ebben a fiatalok motiválására, aktivizálására és öntevékenységére építenek. 

Az ÖGB elnöke elmondta, hogy - elismerve, hogy teljesen más történelmi háttérre építve – folyamatosan erősítik a tagszervezetek közötti együttműködést. A szövetség elnökségének, a rendszeres, alapszabály szerinti működése mellett, a tagszervezetek és az ÖGB tartományi vezetőinek részvételével 2-3 hetente un. stratégiai megbeszéléseket tartanak. Az ezeken meghatározott, fontos témákban közösen fogalmazzák meg a szövetség álláspontját, amit egységesen tudnak képviselni – egységes képet közvetítve a tagság és a társadalom felé. Az elmúlt három év bizonyította ennek a működésnek a hasznosságát – mára már a kezdetben szkeptikus szakszervezeti vezetők is „kifizetődőnek” tartják.

 

Európai Szakszervezeti Szövetség

A 2021 novemberi félidős konferencián, és azt megelőzően lefolytatott viták szellemében további rendszeres konzultációkat fogunk tartani, az uniós politikák, az európai szakszervezeti együttműködés és szolidaritás erősítését célozva. Ebben az ágazati szervezetek bevonása is fontos lesz. 

Az ESZSZ előtt álló feladatok közül kiemelkedik az uniós minimálbér keretrendszer kérdése. A szövetségen belül továbbra is él a skandináv szervezetek különvéleménye, a minimálbérek megállapításának kizárólag a kollektív alku rendszeren keresztüli elfogadása, s merev elzárkózásuk bármiféle jogi szabályozástól. E konfliktus rendezésében az ÖGB, csakúgy, mint a német DGB, fontos szerepet játszik. 

Ugyancsak megoldásra vár, a Brexit miatt kialakult helyzet - az angol szakszervezeti szövetség (TUC) ettől kezdve nem vehet részt az uniós politikákat illető ESZSZ munkában, de továbbra is tagja a szövetségnek. Az új helyzethez kell igazítani a TUC tagdíjfizetési kötelezettségét és a döntéshozatalban való részvétel (szavazati jogok) kérdését.

Az ITUC jövőbeli vezetésének ügye várhatóan komoly hatással lehet az ESZSZ főtitkári pozíciójára is – ez is a következő hónapok kérdése.

 

Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség  

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség novemberi kongresszusát megelőzően, a program vitákban szükséges lesz a regionális (közép-európai) szempontból fontos kérdések, témák erőteljesebb megjelenítése. Az ITUC politikájában, tevékenységében nagyobb szerepet kell kapnia a „nagypolitikai ügyeken” túl a mindennapi szakszervezeti érdekvédelmi kérdéseknek, a kollektív jogok munkahelyi szintű védelmének, a szervezetépítés, tagszervezés támogatásának, a szakszervezeti képzési, oktatási kezdeményezéseknek. Ebből a szempontból is fontos a Páneurópai Szakszervezeti Tanács (PERC) jelenének értékelése, és jövőjének meghatározása. A PERC elsősorban az uniós országok és az azon kívüli európai szakszervezetek párbeszédének platformja, aminek keretében erősíteni szükséges a koordinációt.

A következő hónapokban természetesen fontos kérdés lesz az ITUC vezetésének kérdése – az előzetes „szondázás” már elindult - mivel Sharan Burrow jelenlegi főtitkár két terminus után leköszön. 

 

Kétoldalú együttműködés

Megállapodtunk, hogy a MASZSZ kongresszusát követően sor kerül egy MASZSZ – ÖGB elnökségi találkozóra, a további együttműködés, a szakszervezetpolitikai, oktatási kérdések részleteinek kidolgozására.

Szó esett a jelenleg futó, a határmenti térségben megvalósuló Digi-O projekt programjairól, a februárban és márciusban tervezett kétoldalú szemináriumokról.

György Károly
2022. 02. 02.