Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség és a Páneurópai Regionális Tanács üléseiről – 2025. november 19–21.

A munkavállalói jogokkal szembeni támadások, az európai minimálbér-irányelvvel kapcsolatos feladatok, valamint a következő uniós költségvetés is élénk vitákat váltott ki a mintegy negyvenöt millió tagot tömörítő Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottságának 2025. november 19–20-i kétnapos ülésszakán. Az eseményen a minőségi munkahelyek szükségessége mellett érvelve Roxana Minzatu munkaügyekért felelős uniós biztos is felszólalt. Az európai szakszervezeti konföderációk egyeztetését a tágabb szervezeti kört felölelő Páneurópai Regionális Tanács ülése követte, ahol többek között az ártatlanul bebörtönzött belarusz szakszervezeti aktivisták helyzete került napirendre.

Minimálbér-irányelv: mérföldkövet jelentő bírósági döntés után

A dán kormány által az európai minimálbér-irányelv megsemmisítésére az EU Bírósága (EUB) előtt indított eljárás november 11-én lezárult. A Dánia által hivatkozott hatáskörsértést a bíróság mindössze két rendelkezés kapcsán állapította meg, míg az irányelv többi rendelkezését – így a kollektív szerződési lefedettség növelésére vonatkozó, Magyarországot is érintő kötelezettséget – a bírói fórum megerősítette. A pozitív döntés az ESZSZ által korábban közzétett jogi állásfoglalás egyes pontjait is tükrözte.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség, és tagszervezetei üdvözlik az EUB döntését, egyúttal hangsúlyozzák, hogy az átültetést elmulasztó tagállamoknak azonnal orvosolniuk kell a hiányosságaikat. A 80%-os kollektív szerződéses lefedettséget el nem érő országoknak – beleértve Magyarországot – pedig év végéig cselekvési tervet kell alkotniuk. A munkahelyek kollektív szerződéses védelmét emellett az EU-s intézményeknek is tovább kell erősíteniük, szükséges többek között az uniós források szociális kötöttségeinek bővítése, hogy a közös költségvetésből csak azok a cégek részesülhessenek, amelyek rendezett munkaügyi kapcsolatokat tartanak fenn.

Dereguláció helyett minőségi munkahelyeket

A bírósági ügy pozitív kimenetele ellenére továbbra is számos munkavállalók helyzetét gyengítő javaslat szerepel az uniós politika napirendjén. Az ESZSZ szerint téves az a megközelítés, amely szerint Európának a munkaerő leértékelésével kellene növelnie versenyképességét, ezért a Szövetség elutasítja a Bizottság által bejelentett, úgynevezett „Omnibus” szabályozás erre irányuló törekvéseit. Az EU 2028-2034-es költségvetési ciklusának (MFF) tervezésével kapcsolatos vitában pedig fontos hangsúlyozni a szociális ráfordítások megtartásának szükségességét, noha az az eddig napvilágra kerülő tervezetekben nem kap hangsúlyt.

Az európai szakszervezeti konföderációk nagy várakozással viszonyulnak a hamarosan bemutatásra kerülő uniós szabályozási javaslat, a Minőségi Munkahelyek Csomag felé. A javaslat első számú felelőse, Roxana Minzatu uniós biztos meghívott vendégként biztosította a résztvevőket: a Csomag célja biztonságos, fair, egyenlő munkafeltételek biztosítása Európában. Ennek része lehet többek között a „lekapcsolódás joga”, a távmunka, az alvállalkozói láncok szabályozása, valamint a klíma-specifikus munkavédelemi szabályozás bevezetése.

Szolidaritás a belarusz kollégákkal

Az ESZSZ Végrehajtó Bizottságának ülését követően tágabb körben folytatódott az egyeztetés. A páneurópai szakszervezeti mozgalom egy olyan évet tudhat maga mögött, amelyet mély kihívások, sürgető szolidaritási felhívások és a munkavállalók jogainak, valamint a demokratikus értékek védelmében tett határozott fellépés jellemeztek. Az ülésen részt vett Luc Triangle, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, aki a demokráciát érő globális támadásra hívta fel a figyelmet. A főtitkár szerint alapvetően szabad választási eljárásrendben mandátumot nyerő politikusok azért képesek hatékonyan fellépni a demokratikus intézményekkel szemben, mert azok korábban nem nyújtottak megfelelő védelmet a dolgozói jogok terén. A szervezet globális kampányának központi üzenete azért az, hogy a demokráciának elsősorban a dolgozókat kell szolgálnia.

A páneurópai régió továbbra is kiemelt figyelmet szentel a jogtalanul bebörtönzött fehérorosz szakszervezeti aktivisták helyzetének. A 2020-as szisztematikus választási csalásokat követő munkásmegmozdulásokban, sztrájkokban szervezőként résztvevő aktivisták jelentős része továbbra is politikai fogoly. Örömteli fejlemény, hogy az ügyükben folytatott diplomáciai erőfeszítések nyomán most két fogvatartott aktivistát szabadon engedtek. A páneurópai mozgalom ugyanakkor továbbra is prioritásként kezeli a többi jogtalanul bebörtönzött aktivista szabadon bocsátását, amelyért minden rendelkezésre álló eszközt bevet.

Készítette: Havas Bence