Európa aktuális politikai és gazdasági kihívásai, valamint a szakszervezeti válaszlépések álltak az Európai Szakszervezeti Szövetség félidős konferenciájának középpontjában. Az esemény során elfogadott Belgrádi Nyilatkozat a jelenlegi globális és európai trendekre – például a szélsőjobboldal térnyerésére, a demokratikus intézményrendszerek autoriter irányba tolódására, a deregulációs nyomásra és a szociális jogokat veszélyeztető gazdasági folyamatokra – reagált. A belgrádi esemény több európai munkaügyi miniszter és prominens nemzetközi vendég részvételével zajlott 2025. május 20–21. között.

Fő üzenetek és vállalások

A szakszervezeteket is súlyosan érintik a jelenlegi geopolitikai és gazdasági fejlemények, különösen az orosz-ukrán háború elhúzódása, a közel-keleti konfliktusok, valamint a szociális vállalásokat aláásó európai fegyverkezési célkitűzések. Az ESZSZ 2023-as berlini kongresszusához képest a dolgozói érdekképviseleteknek egy megváltozott világ követelményeihez és kihívásaihoz kell alkalmazkodniuk Európa-szerte.

Ennek megfelelően az ESZSZ több területen is aktív beavatkozást sürget. Egyrészt továbbra is ki kell tartani a minőségi munkahelyek követelése mellett. Az ezzel kapcsolatos európai politikának biztosítania kell az igazságos átmenetet, szabályok közé kell szorítania a mesterséges intelligenciát, szavatolnia kell a hagyományos munkaviszonyok elsőbbségét a bizonytalan foglalkoztatással szemben, garantálnia kell a munkaidőn túli lekapcsolódás jogát, valamint olyan munkáltatókhoz kell irányítania a közpénzek felhasználását – például a közbeszerzések újraszabályozásán keresztül –, amelyek tiszteletben tartják az alapvető munkavállalói és szakszervezeti jogokat.

Másrészt Európa versenyképessége a jövőben sem épülhet a munkavállalói és szakszervezeti jogok leépítésére, deregulációjára. Az Európai Bizottság által célkitűzésként meghatározott „egyszerűsítés” nem jelentheti a munkavállalók védelmi szintjének csökkenését. Szükséges továbbá a kollektív alku és a szociális párbeszéd megerősítése is, különösen a demokratikus folyamatokat érintő szélsőjobboldali támadásokra reagálva.

Szakszervezeti Megújulás Központ

A konferencia egyik csúcspontjaként elindult az ESZSZ Szakszervezeti Megújulás Központja. Ez formálisan egyelőre nem jelent teljesen különálló intézményt, hanem az ESZSZ és tagszervezetei belső szervezeti megújulását szolgáló platformként kezdi meg működését. A Központ legfőbb célja az Európa-szerte csökkenő szakszervezeti taglétszám bővítése, szakszervezeti kapacitásfejlesztés, valamint innovatív szervezési
módszerek kialakítása és megosztása. Első lépésként a Központ regionális szemináriumokat szervez majd, valamint elindítja a megújulás online platformját.

Szavazások és határozatok
Indikatív szavazás zajlott az ESZSZ alapszabályának módosításáról, amely három kulcselemre terjedt ki:
1.a 2025-ben elfogadott Értékkarta beemelése a preambulumba,
2.Az Európai Nyugdíjasok Szövetségének (FERPA) szavazati jogának biztosítása az ESZSZ ügydöntő testületében (Végrehajtó Bizottság),
3.A tagszervezeti kilépés szabályozott kereteinek megalkotása.
Mindhárom javaslat kétharmados többséggel elfogadásra került. A végső szavazás a 2027-es kongresszuson esedékes.

Panelbeszélgetés – Közép- és Kelet-Európa fókuszban
Ludovic Voet szövetségi titkár kezdeményezésére panelbeszélgetés zajlott a közép- és kelet-európai országok képviselőivel az Európai Szemeszter egyes szakpolitikai kérdéseiről. Magyarországot a MASZSZ képviselte, hozzászólásunk az igazságos átmenet kérdéseit (akkumulátorgyárak, vendégmunka), a nyugdíjrendszert és a szociális párbeszéd hiányát elemezte.