Stratégiai jelentőségű vitákat és döntéseket hozott a mintegy negyvenöt millió tagot tömörítő Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottságának 2024. december 10–11-i kétnapos ülésszaka. A kétnapos eseményen több kiemelt téma is napirendre került, meghívott felszólalóként pedig két prominens európai vezető, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is részt vett a vett az unió jövőjéről szóló vitában. 

---

 

Az ülés egyik központi témáját az ESZSZ pénzügyi helyzetének áttekintése adta. Bár ez az elvégzett munka minőségén nem érződött, a Szövetség az elmúlt néhány évben elsősorban a csökkenő taglétszám, valamint az ingatlanhelyzet miatt pénzügyi nehézségekkel kellett, hogy szembenézzen. Bár ezek a nehézségek nem szűntek meg, a most nagy többséggel elfogadott 2025-ös költségvetés kapcsán az ESZSZ vezetése hangsúlyozta, hogy nincs válsághelyzet. A bemutatott büdzsét az eddigi legátláthatóbbnak nevezték, részletes mellékletekkel illusztrálva a tagdíjakat, tagsági adatokat és pályázatokból származó bevételeket.

Szakpolitikai viták a mesterséges intelligenciáról és a tömeges elbocsátásokkal szembeni védelemről

Ezt stratégiai vita követte a mesterséges intelligencia (MI) munka világára gyakorolt hatásairól, kockázatairól, valamint a szükséges európai szabályozásról. Az MI technológiák elsősorban a magasan képzett munkavállalókat és a nőket érinthetik kedvezőtlenül. A vita eredményeként az ESZSZ több fontos javaslatot fogalmazott meg:

• Egy EU-szintű irányelv szükséges a munkahelyeken alkalmazott algoritmikus rendszerek szabályozására.
• A szabályozás kulcseleme az emberi irányítás elve: a munkavállalókat érintő jelentős döntések ne születhessenek emberi kontroll nélkül!
• Igazságosan kell elosztani az MI technológiával alkalmazásával elért hasznot.
• Az MI alkalmazásából fakadó visszaélések elleni védelemben fontos szerepet kell adni a kollektív alkunak.

Az ülés másik kiemelt szakpolitikai témája a tömeges elbocsátásokkal szembeni védelem volt. Az európai ipar közismert nehézségekkel kell, hogy szembenézzen, amely ismét központi témává teheti a munkanélküliség problémáját. Ebben a környezetben a cégeket a rövidtávú profitmaximalizálás hajszolása tömeges létszámleépítésekre ösztönzi, ahogy az számos tagállamban már most is megfigyelhető. Az ESZSZ prioritásként kezeli egy új európai iparpolitika megalkotását, amelynek részeként moratóriumot kell hirdetni a tömeges létszámcsökkentésekkel szemben, az európai munkahelyek védelmében.

Dolgozói mozgósítás

Napirendre került továbbá a munkavállalók érdekében tervezett mozgósítás kérdése. A munkahelyek védelme, valamint a béremelés kérdése 2025-ben is az ESZSZ prioritása. Ennek érdekében nem elég a tárgyalóasztaloknál jelen lenni, mozgósítani kell a dolgozókat Európa-szerte. A mobilizáció részeként a Szövetség – többek között – három regionális tüntetést szervez Európa különböző térségeiben, valamint Strasbourgban. Az események előkészítését egy ad hoc munkacsoport koordinálja majd, amely a régiós demonstrációkhoz szükséges tagszervezeti elköteleződéseket fogja biztosítani.

EU-vezetők felszólalásai

Az ülés keretében két kiemelkedő európai vezető, Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt, kiemelve a szakszervezetek szerepét.

• Antonio Costa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nélkül nincs társadalmi igazságosság. Az EU fő prioritásaként említette a foglalkoztatás növelését, a szegénység csökkentését és a készségfejlesztést. Costa szerint az innováció révén kell növelni a vállalatok versenyképességét, nem pedig az olcsó munkaerővel.
• Ursula von der Leyen felszólalásában a szociális párbeszéd megerősítését nevezte meg elsődleges célként. Bejelentette az első uniós lakhatási biztos kinevezését, és hangsúlyozta, hogy a tisztességes munkakörülmények, a kollektív alku és a minőségi munkahelyek az EU jövőbeli versenyképességének alapjai.

Egyeztetések

A maratoni hosszúságú ülésszakhoz kapcsolódóan a MASZSZ részt vett a Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) egyeztetésein is. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) kezdeményezésére létrehozott hálózat cseh, szlovák, szlovén, szerb, horvát, svájci és liechtensteini szakszervezetek mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséget tudhatja sorai közt. Az egyeztetések témái szokás szerint az ESZSZ aktuális napirendjéhez kapcsolódtak, de kiterjedtek továbbá a régió sajátos problémáira, például az EU és Svájc közötti megállapodás egyes kérdéseire vagy a minimálbér-irányelv átültetésének csehországi nehézségeire is.

 A beszámoló pdf változata itt olvasható