A nemkívánatos, zavarba ejtő bámulás, fixírozás, illetve a szexista viccek, szexuális tartalmú megjegyzések és a kényelmetlen fizikai kontaktok a munkahelyi szexuális zaklatás leggyakoribb előfordulási formái.

A hazánkban is markánsan tetten érhető jelenség, a munkahelyi zaklatás rendszerszintű probléma, amely számos iparágban elterjedt, és mélyen gyökerezik az olyan szervezeti kultúrákban, amelyekben nincs felelősségre vonási gyakorlat – derül ki a Szexuális zaklatás és erőszak a munkahelyeken című tanulmányból, amelyet a Friedrich Ebert Stiftung készített a magyar szakszervezetek segítségével. A nem reprezentatív felmérés eredményét a szervezet a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja – november 25-e – alkalmából hozza nyilvánosságra. A témáról az ATV Start című műsorában Hercegh Máriát, a MASZSZ Nőtagozatának vezetőjét kérdezték. Videó itt

A Friedrich Ebert Stiftung hat országban jelen levő nemzeti irodája (Horvátország, Csehország, Szlovákia, Görögország, Bulgária és Magyarország) a Közép-európai Munkaügyi Tanulmányok Intézete (CELSI) szakmai vezetésével egy közös projektet valósított meg, aminek elnevezése: „Szexuális zaklatás és erőszak a munkahelyen”. Az azonos módszertannal, hazai szakértők közreműködésével összeállított országjelentések célja, hogy a szexuális zaklatásról jelenleg rendelkezésre álló tudás-és ismeretanyagot összegezze és azt a jelen kutatás eredményeivel gazdagítsa. Magyarországon ezidáig egyedül 2018-ban készült kifejezetten a szexuális zaklatás jelenségét feltáró munka az IDEA Központ gondozásában, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából. A kutatás célja az volt, hogy választ kapjunk az alábbi kérdésekre.

- Mennyire jellemző a szexuális zaklatás előfordulása és milyen formákban van jelen ma Magyarországon?

- Hogyan élték meg, illetve mit tettek az áldozatok ezekben a sérelmes élethelyzetekben?

- Kihez fordultak, fordulhattak volna, mi volt a következmény, az ügy kimenetele?

- Kíváncsiak voltunk, mi a véleményük, mire volna szükségük az érintetteknek mi tudna hatékonyan működni szerintük a szexuális zaklatásos esetek visszaszorítása érdekében.

A – természetszerűleg nem reprezentatív - kutatás empirikus bázisát 759 online kérdőív kitöltés (38 kérdésből álló), hat mélyinterjú, továbbá egy kerekasztal beszélgetés adja. A válaszadók 64,38 százaléka nő, 34,01 százaléka pedig férfi. Életkorukat tekintve közel felük 31 és 50 év közötti, 44,71 százalékuk 51 év feletti, és mindössze 4,23 százalékuk 30 év alatti. A legtöbb válaszadó az oktatásban dolgozik, ezt követi a feldolgozóipar és a víz- és szennyvízgazdálkodás. Az interjúalanyok között öt nő és egy férfi szerepel.

A tanulmány első részében a szabályozási keretrendszer, azaz a nemzetközi, európai szabályozási közeg került ismertetésre, a fogalmak tisztázásától egészen az igényérvényesítési lehetőségekig, a jelenleg funkcionáló és hatáskörrel rendelkező intézményrendszerig. A második részben a kutatási anyag elemzése található. Az adatgyűjtésben a FES partnereiként együttműködő, Magyarországon működő szakszervezetek (LIGA, MASZSZ, PSZ, PDSZ, VASAS, VDSZ) közvetítését szükséges kiemelni, aminek köszönhetően munkavállalók sokaságához jutottak el a kérdések. Hat mélyinterjú készült, amelyek a megélt tapasztalatok nyílt megosztásán keresztül elmélyítették a jelenség megértését. A harmadik részben ajánlások kerültek megfogalmazásra; jogszabályi, szabályozási javaslatok a jogalkotó számára, ugyanakkor munkáltatóknak, azok érdekvédelmi szerveinek, illetve külön a szakszervezeteknek is. A változás szolgálatába állítandó képzések, oktatások, edukációs tevékenységek tartalmára is születtek javaslatok.

Zavarba ejtő bámulás, fixírozás

A minta azt mutatja, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás leggyakoribb előfordulási formái között szerepel a nemkívánatos, zavarba ejtő bámulás, fixírozás, illetve a szexista viccek, szexuális tartamú megjegyzések, majd a nemkívánatos fizikai kontaktok, a közelség. A kutatás rámutat arra, hogy a témában a válaszadók tudása és ismeretanyaga szórványos, hiányos. Ezalatt értendő a fogalmak elhatárolásában, a felelősségre vonás lehetőségei kérdésében tapasztalható bizonytalanság, ill. alapvető jogokban és kötelezettségekben való tájékozatlanság. Ennek következtében megállapítható, hogy nagy szükség van információra mind a definíciókat, mind az igényérvényesítési lehetőségeket illetően, szakértői segítségre a jogok tisztánlátása érdekében. A felmérés alapján elmondható, hogy még ha tapasztalnak is szexuális zaklatás ernyőfogalma alá tartozó helyzetet a válaszadók, akkor sem jelentik ezeket, mert vagy nem érzik a súlyát elégségesnek, vagy nem bíznak a jelzés erejében, vagy félnek a hátrányos következményektől. Tehát még mindig tapasztalható a jéghegy-effektus, azaz, azok az esetek, amikről olykor-olykor hallunk, az a töredéke csupán annak, ami valójában megtörténik. Az elkövetői oldallal kapcsolatban meglévő előfeltételezés, miszerint a férfiak vannak többségben, ez alapján a minta alapján is igazolódott. Azonban a tipikusnak vélt vezető-beosztott közötti dinamika nyomán kialakuló határsértések helyett sokkal nagyobb arányban jelöltek meg a válaszadók férfi munkatársat zaklatóként. Ebből az is kitűnik, hogy nem feltétlenül a szervezeti hierarchia, ami a zaklatót erősíti pozíciójában, beszélnünk kell az informális hatalmi helyzetekről is.

Nincs felelősségre vonás

A válaszok alapján szembetűnő, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás rendszerszintű probléma, amely számos iparágban elterjedt, és mélyen gyökerezik az elszámoltathatóságot nélkülöző szervezeti kultúrákban. A vezetés döntő szerepet játszik e kultúrák kialakításában, és felelősségre vonás nélkül a zaklatással szembeni tolerancia magas marad. Az áldozatok gyakran informális hálózatokon vagy közvetlen konfrontáción keresztül próbálnak segíteni magukon, ezek a lépések azonban nem helyettesíthetik a hivatalos intézményi válaszokat. A zaklatási ügyek méltányos kezelésének biztosítása érdekében nagy szükség van biztonságos, akár anonim bejelentési csatornákra és külsős, független, pártatlan szakértőkre. A tanulmány kiemeli az olyan soft skill-ek fejlesztésének fontosságát, mint az érzelmi intelligencia, a határhúzás, az asszertív kommunikáció és a munkahelyi viselkedés tudatosítása a zaklatás megelőzése érdekében, hangsúlyozva, hogy ezek a kérdések minden alkalmazottat érintenek, nem csak a nőket, ezért a szabályzatoknak, képzéseknek és támogatási mechanizmusoknak nemre tekintet nélkül szükséges biztosítani az összes alkalmazott védelmét.