Kétnapos workshopra hívta a szerb-román-magyar határmenti régió (DKMT) munkavállalói érdekképviseleteit a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A november 7-8-án tartott kecskeméti program célja a korábbi tartós együttműködés újraélesztése volt a vajdasági SSSV és a romániai Fratia szakszervezeteivel. A Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodájának támogatásával megvalósuló rendezvény első napjának témáját a régió három oldalának munkaerőpiaci, szakszervezeti helyzete, valamint az együttműködés további kereteinek áttekintése adta, másnap pedig a delegációk a Mercedes-Benz kecskeméti üzemében tettek látogatást a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetének meghívására.
A rendezvény első napján két német meghívott szakértő mutatta be saját tapasztalatait a német-francia-svájci, valamint a cseh-lengyel-német hármashatárok mentén működő, a DKMT-hez hasonló együttműködésekről. A magyar-szerb-román kooperáció számára mintaadó jellegűnek tekinthető tanácsok fókuszában a munkaerő-mobilitás, az oktatás, valamint a tisztességes foglalkoztatás biztosítása áll, amelyeket munkavállalói tanácsadással, a külföldi munkavállalók anyanyelvi tájékoztatásával, valamint továbbá közös kollektív akciókkal, demonstrációkkal valósítják meg.
Ezt követően a három oldal képviselői mutatták be egymásnak saját országrészük munkaerőpiaci és foglalkoztatási helyzetét. A hármas határ minden oldalán komoly kihívást jelent a szakképzett munkaerő kivándorlása, valamint a harmadik országbeli dolgozók érkezése. Utóbbi csoport megjelenése nem kulturális oldalról jelent kihívást, szakszervezeti oldalról sokkal inkább e csoport védtelensége és kiszolgáltatottsága jelent önmagában is orvosolandó problémát, valamint kockázatot a hazai munkaerő foglalkoztatásának minőségére. Emellett mindhárom szervezet – beleértve a még csak tagjelölt Szerbiából érkező SSSV-t is –prioritásként kezeli az európai minimálbér-irányelv két fő szabályozási kérdését, a minimálbérek színvonalát, valamint a kollektív szerződési lefedettséget. Sajnos az irányelvben rögzített kettős tisztességességi küszöböt – amely szerint az átlagbér 50%-át, valamint a mediánbér 60%-át egyaránt elérő minimálbér tekinthető tisztességesnek – jelenleg egyik tagállam minimálbérszintje sem éri el. Végezetül fontos figyelmet fordítani a hármas határ mentén áramló magyar, román és szerb munkaerőre, különös tekintettel a Szerbia uniós csatlakozásával várhatóan intenzívebbé váló „ingázás” jelenségére. Az első napot a fenti témákban kifejthető közös cselekvés lehetőségeinek áttekintése zárta.
A workshop második napján a Mercedes-Benz kecskeméti telephelyén vettek részt a delegáltak a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi alapszervezetének előadásán, valamint vezetett üzemlátogatáson. A programhoz a régió más MASZSZ-alapszervezetei is csatlakoztak.
Szlávik István titkár röviden bemutatta a kecskeméti üzem, illetve az ahhoz kapcsolódó szakszervezeti szervezés másfél évtizedének legfontosabb mérföldköveit, a szakszervezet sikereit és kudarcait, illetve szót ejtett az aktuális kihívásokról és a kollektív tárgyalások alakulásáról. Ugyan a munkáltató képviselői hivatalosan nem képviseltették magukat az egyeztetésen, azt követően lehetőség nyílt az üzem berendezéseinek megtekintésére, a gyáregységek bejárására.
A rendezvény közös csoportképek készítésével zárult.
A részletes beszámolót itt lehet olvasni