A MASZSZ és a SZEF, Magyarország két legnagyobb szakszervezeti szövetsége, nemzetközi segítséget kér, miután aggályaikat fejezték ki a kormány által bevezetett új munkavédelmi szabályozásokkal kapcsolatban. A szakszervezetek az ILO-hoz, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez nyújtottak be közös beadványt, mert úgy vélik, hogy a friss jogi változások súlyosan veszélyeztetik a magyar munkavállalók általános biztonságát és egészségét.

 

A két szervezet azért fordult az ILO-hoz, mert a magyar kormány legújabb munkavédelmi reformjai negatívan érintik a munkavállalókat. Az egyik legaggasztóbb változás, hogy a 2024 februárjában életbe lépett jogszabály lehetőséget biztosít a munkáltatóknak arra, hogy bizonyos munkakörökben a kötelező munkavédelmi képzéseket digitális anyagokkal váltsák fel, amelyeket a dolgozók önállóan olvashatnak el. Ezzel megszűnik a rendszeres, munkaidőben tartott képzések kötelezettsége, mely a funkcionalitás oltárán áldozná fel a biztonságos és tudatos munkavégzést. A szakszervezetek szerint jelentősen növekedik majd a munkahelyi balesetek kockázata, különösen az irodai dolgozók és a távmunkások körében.

További jelentős változás érinti az egészségügyi vizsgálatok rendszerét. Ez idáig a munkáltatók kötelesek voltak ingyenes orvosi vizsgálatokat biztosítani a munkavállalóknak, mind a munkába állás előtt, mind pedig rendszeres időközönként a foglalkoztatás ideje alatt. Ez a kötelezettség azonban 2024 szeptemberétől csak akkor áll fenn, ha azt jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha a munkáltató ezt saját döntése alapján szükségesnek ítéli meg. Az új rendszer bizonyos esetekben az egészségügyi vizsgálatokat opcionálissá teszi, ami súlyosan érintheti a munkavállalók egészségvédelmét, biztonságát.

 

A MASZSZ és a SZEF nemzetközi segítséget kér

 

A két szövetség azért folyamodott nemzetközi segítséghez, hogy sikeresebben hívják fel a szervezet figyelmét ezekre a változásokra, amelyek szerintük szemben állnak az ILO által előírt nemzetközi munkavédelmi normákkal és alapelvekkel. Az ILO egyezmények, például az 1985-ös Foglalkozás-egészségügyi Szolgáltatások Egyezménye és az 1977-es Munkahelyi Környezet Egyezménye, előírják, hogy a munkavállalókat megfelelően tájékoztatni kell a munkahelyi veszélyekről és rendszeres orvosi vizsgálatokon kell részt venniük. Az új magyar szabályozások, amelyek lehetővé teszik a digitális képzési anyagok használatát és lazítják az orvosi vizsgálatok szabályait, ellentétesek ezekkel az előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók nem kapják meg a szükséges védelmet és információt, ami növeli a munkahelyi balesetek és egészségügyi problémák kockázatát. A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme alapvető jog, amelyet nem lehet semmilyen érdek mögé sem sorolni.

A beadványukban a szakszervezetek sürgetik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet, hogy vizsgálja ki a magyarországi helyzetet, és tegyen lépéseket a munkavállalói jogok megóvása érdekében.

A munkahelyi biztonság nem lehet kompromisszum tárgya. A szakszervezetek fellépése világosan rávilágít arra, hogy a munkavállalói jogok védelme nem csupán jogi kötelezettség, hanem társadalmi felelősség is. Az ilyen reformok során fontos, hogy a dolgozók érdekei ne szenvedjenek csorbát, és hogy a jogszabályok valóban a munkahelyi jóllétet szolgálják, ne csupán adminisztratív könnyítéseket jelentsenek.