Minimálbér-irányelv, bér- és kollektív tárgyalási fejlemények, megélhetési válság és munkaidő-csökkentés volt napirenden az ESZSZ Kollektív Alku és Bér Bizottság ülésén, áprilisban. A magyar szakszervezeteket a MASZSZ nevében Havas Bence képviselte, akinek részletes beszámolója itt olvasható.
Az ESZSZ Kollektív Alku és Bér Bizottságának ülését Torsten Müller, az ETUI vezető kutatója kezdte, aki az európai bérfejlesztés új fejleményeit ismertette. Kiemelte a “tisztességességi” küszöb fontosságát, amit kötelező tiszteletben tartani a minimálbér megállapításakor. Az európai adatok után a résztvevők beszámolhattak a (minimál-) bérek és a kollektív alku nemzeti alakulásáról.
A szervezetek felvetették, hogy a megélhetési válság még mindig hatással van az emberekre. A törvényes bérek jobban alakulnak, mint a tárgyalásos bérek, de a közelmúltban kötött új kollektív szerződések valódi béremelést irányoztak elő. A bérmegállapítási tárgyalásokban fontos szerepe van a szociális párbeszédnek és a kollektív tárgyalásoknak. Azonban több jelenlévő jelezte, hogy országában az ágazati alku hiánya figyelhető meg. A jobboldali pártok és kormányok hozzáállása jellemzően nem szakszervezet-barát és nem nyitottak a párbeszédre.
Az európai minimálbér-irányelvet november 15-ig kell nemzeti jogba ültetni minden tagállamnak. Bár az irányelvből nem következik, több országban a garantált bérminimum eltörléséhez vezetett az átültetése. A szakszervezetek tiltakoznak a hibás értelmezés ellen. Az irányelv része a 80 százalékos kollektív szerződési lefedettség elérése is. Amennyiben egy tagállamnak ennél alacsonyabb, növelésre irányuló cselekvési tervet is kell készítenie. Ez érinti Magyarországot is, mivel még a 20 százalékot sem éri el a kollektív szerződési lefedettség.
A Wage-Up projekt, aminek részleteit Mihael Topolovec, az ESZSZ munkatársa ismertette az ülésen, az irányelv átültetésének és végrehajtásának nyomon követésére irányul. A kialakított keretrendszer segítségével le lehet követni az egyes tagállamokban az irányelv átültetését, illetve össze is lehet hasonlítani az országokat és elemzéseket. A projekt nyitó konferenciájára júliusban kerül sor.
A munkaidő csökkentés kollektív alkuval volt az ülés utolsó napirendi pontja. Irene Pata az UIL-től három ágazati kollektív szerződést mutatott be (bankszektor, mezőgazdaság, fémipar), amik a munkaidő csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket irányoznak elő. Ehhez kapcsolódóan 2024. végén lesznek elérhetők a Munkaidő a változó munka világában című tanulmány eredményei. A Magyar Szakszervezeti Szövetség tájékoztatni fog a tanulmány alakulásáról, valamint év végén a releváns eredményekről, ajánlásokról is.
Részletes beszámoló: itt .