Nemzetközi segítséget kér a Magyar Szakszervezeti Szövetség az európai minimálbér-irányelv átültetésének betartatásához, miután a kormány egyelőre semmibe veszi a kötelezettségét– közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a témában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén ezúttal sem történt semmilyen előrelépés. A MASZSZ elnöke az európai háromoldalú szociális csúcskonferencián tartott beszédében - lásd cikkünk végén - felhívta az EU-s vezetők figyelmét a hazai átültetés elmaradásának veszélyeire. A témáról Zlati Róbert elnök az ATV-ben is nyilatkozott.
A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint felháborító, hogy az európai minimálbér- irányelv átültetése ügyében úgy tesz a kormány, mintha minden rendben lenne, holott ez egyáltalán nem igaz. Az összegzés – és egyben javaslat –, amit a döntéshozók az átültetés ügyében kész tényként, a kormány elvégzett munkájaként tálalnak, még csak meg sem közelíti az EU-s elvárást. Ahogy azt a szövetség korábban is közölte, tagszervezeteit is felháborította az a minősíthetetlen szakmai tartalom, amelyet a kormány ebben a témában már nem először tesz eléjük. Annak ellenére, hogy a szakszervezetek időközben valós szakmai javaslatok tucatját küldték el az illetékeseknek, a napokban tartott VKF ülésen a kormányoldal ismét a korábban is élesen kritizált tartalommal készült. Zlati Róbert szerint a dokumentumban továbbra sincs nyoma a VKF ülésein korábban többször – nem csak szakszervezeti oldalról – kifejtett elvárásoknak. Egészen ironikus, hogy az irányelv célja éppen a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hatékony bevonása a folyamatba, ám ennek már most, az első lépésben sem sikerül megfelelni – szögezte le az elnök. A szövetség az újabb kudarcos egyeztetést követően megerősítette: a kormány megtagadja, de legalábbis próbálja ügyesen kikerülni az átültetést, miközben jogi kötelezettsége végrehajtani azt.
A szövetség konkrét, átfogó szakmai javaslatot tett az irányelv bevezetéséhez szükséges alapvető feltételekre. Ezek között, a nemzetközi elvárásnak megfelelően hangsúlyos egyebek között a szakszervezetek megerősítése, jogaik biztosítása, ágazati kollektív szerződések megkötésének ösztönzése, a közbeszerzésekben, állami támogatásokból való részesülés szociális kötöttségének garanciája, a munkaügyi ellenőrzések bővítése is.
Az elnök a napokban Brüsszelben, az Európai Háromoldalú Szociális Csúcson elmondott beszédében hangsúlyozta: a Magyar Szakszervezeti Szövetség célja az uniós intézményekkel együttműködésben Európa szociális arcának megerősítése. Mivel az európai minimálbér-irányelv előírásszerű átültetésének akadályozásával a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ebben nem partner, Zlati Róbert a nemzetközi fórumon is kijelentette: „elfogadhatatlan, hogy a tagállami kormányok figyelmen kívül hagyják a szociális kérdésekben elért eredményeket”. - Az európai intézményeknek e vívmányok megalkotásán túl az átültetési folyamatban is aktívan részt kell vállalniuk – utalt beszédében a magyar helyzetre az elnök.
A MASZSZ reméli, nemzetközi segítséggel Magyarországon is megkezdődik az érdemi párbeszéd az európai minimálbér-irányelv átültetéséhez szükséges feltételek megteremtéséről.
A témáról az ATV Start című műsorában is kérdezték Zlati Róbert elnököt. Link itt
Zlati Róbert felszólalása a brüsszeli csúcskonferencián
"Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szociális Partnerek!
Magyarországról érkeztünk, de a magyar miniszterelnökkel ellentétben nekünk nem célunk „Brüsszelt elfoglalni”. A Magyar Szakszervezeti Szövetség célja az uniós intézményekkel együttműködésben Európa szociális arcának megerősítése. Az egységes piac önmagában nem lehet végcél, értelmét magyar és európai dolgozók milliói számára akkor nyeri el, ha ahhoz valódi válaszok párosulnak a megélhetési válság, a munkahelyi kiszolgáltatottság, vagy épp a társadalmi egyenlőtlenségek terén.
Az utóbbi időszakban számos sikeres és ígéretes kezdeményezést láttunk és látunk a Szociális Jogok Európai Pillérének megvalósulásaként. Fontos lépéseket tettünk a dolgozók számára átlátható munkafeltételek, a nemi egyenlőség, az átlátható bérezés, valamint a platformmunkások helyzetének javítása felé. Várakozással tekintünk továbbá az Európai Munkaügyi Hatóság, valamint az Európai Üzemi Tanácsok felülvizsgálatára. Szakszervezetként azonban legfontosabb vívmányként az európai minimálbér-irányelvre tekintünk. Mindezek fontos lépések ahhoz, hogy az egységes piac ne a szociális dömpinget, hanem egyenlő feltételek megteremtésével a dolgozók jólétét szolgálja. Ugyanakkor minden lánc csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme. A szociális Európa eszméje is csak annyira lehet erős, amennyire az a tagállamokban realitássá tud válni. Saját országunkban ugyanakkor azt látjuk, hogy az említett vívmányok nem feltétlenül válnak érzékelhetővé. A magyar kormány – ma úgy tűnik – nem kívánja érdemben átültetni az európai minimálbér-irányelvben foglaltakat. A vívmányok tagállami átültetésének elmaradása azonban olyan veszélyes precedenseket teremt, amelyek Európa szociális arcának egészét veszélyeztetik.
Nem fogadhatjuk el, hogy tagállami kormányok figyelmen kívül hagyják a szociális kérdésekben elért eredményeinket. Ha ezek a vívmányok nem kelnek életre, úgy az egységes piac sem több a szociális dömping európai intézményénél. Közös szociális vívmányainknak Európa minden tagállamában egyenlően kell érvényesülniük! Szükséges, hogy az európai intézmények e vívmányok megalkotásán túl az átültetési folyamat aktív részesei is legyenek. Hitünk szerint Európa és az egységes piac csak a dolgozókért működhet!
Köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmet!"