Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta a lá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált a MASZSZ elnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sajtóban megjelent állítására, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem is írja alá. Eközben a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, s emellett végig ki is tartott: kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. A béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

A MASZSZ a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésein már hetekkel ezelőtt jelezte, kevésnek tartja a többi résztvevő által javasolt 10 százalékos garantált bérminimum-emelést. A szövetség végig kitartott a 15 százalékos javaslata mellett – emlékeztet Zlati Róbert. Az elnök leszögezi: a MASZSZ makacs kitartását nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység: nagyobb emelést szertetett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozók számára. Ez az igazság akkor is, ha Nagy Márton a VKF mai egyeztetése után teljesen meglepően azt állította a sajtóban, hogy a szövetség politikai – feltételezhetően pártpolitikai - okból „akadályozta” a tárgyalásokat. Nem akadályoztuk, csak kitartottunk a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett – szögezte le Zlati Róbert. Az év egészére 17,5 – 17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, ám a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban – érvel az elnök. Nekik, akik jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók – ők most 15 százalékos emelést fognak kapni – a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést.

Az elnök hozzáteszi: a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, miszerint a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre – jogszabály-módosítás, ágazati párbeszéd megerősítése, a megállapodásokat elősegítő ösztönzők – is – szögezte le Zlati Róbert.