Első alkalommal rendezett tematikus szemináriumot a klímaváltozással összefüggő munkahelyi kockázatokról és azok biztonságos megelőzéséről az Európai Szakszervezeti Szövetség a helyi görög szakszervezettel (GSEE) közösen október 9-10. között Athénban. A rendezvényen a Magyar Szakszervezeti Szövetséget küldöttként Kovács László képviselte. A VDSZ alelnökének, munkavédelmi szakértőjének beszámolóját közöljük.
Az egész világra kihatással van a klímaváltozás, a hőterheléses időszakok meghosszabbodása, így az európai munkahelyek is nagyban érintettek. A hőhullámokkal terhelt területek, régiók – ideértve Magyarországot is – komoly problémákkal szembesülnek az egyes ágazatokban. Az október 9-10. között, Athénban megrendezett munkavédelmi konferencián, amelyet az Európai Szakszervezeti Szövetség és a helyi görög szakszervezet (GSEE) közösen szervezett, olyan projekt-kezdeményezést mutattak be, amely felmérési, elemzési, sőt megoldási javaslatokkal is szolgált. A konferencián magyar részről, a MASZSZ delegálásában Kovács László munkavédelmi szakember, VDSZ alelnök mellett a SZEF képviseletében dr. Véber János, a KKDSZ alelnöke is részt vett, a nemzetközi megbeszélésen pedig tucatnyi európai ország képviseltette magát szakértőkkel Írországon, Belgiumon és Máltán át Franciaországig.
Erősíteni kell a munkavédelmi és társadalmi kultúrát
A rendezvényen a helyi szakszervezeti vezetők és a munkavédelmi szervezetek (EU-OSHA) szakértőinek üdvözlő beszédein kívül külön érdekesség volt, hogy Basileios Spenakis, görög kormány tagjaként, munkaügyi és szociális ügyekért felelős miniszter-helyettes is részt vett, előadott. Beszédében fontosnak ítélte meg az érdekeltek közötti folyamatos párbeszédet, az állam számára a költségmegtakarítási lehetőség észrevételét a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésével. A munkavédelmi és társadalmi kultúrát kell erősíteni, a jövő munkavállalóinak digitális készségeit kell fejleszteni, továbbá minden szociális partnernek össze kell dolgoznia, munkaadók, munkavállalók, egyetemek és az állam bevonásával.
Andres Soimenidis, a GSEE görög szakszervezet munkavédelmi szakértője a helyi helyzet értékelése során elmondta, hogy a halálos munkabalesetek száma az elmúlt években sajnálatos módon megduplázódott Görögországban, okaként azt is felhozta, hogy a régióban nem ritkák a hetekig, hónapokig tartó, akár 45-50 fokos - árnyékban mért csúcshőmérsékletek - hőségidőszakok. Ez sok munkavégzési területen életveszélyes helyzeteket idéz, idézhet elő, ezért nagyon fontos a szükséges lépések, mérések, ellenőrzések megléte, amely prioritás kell, hogy legyen.
Ehhez csatlakozva dr. George A. Gourzoulidis, a görög Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkavédelmi osztályvezetője elmondta, hogy 2022 óta hőterhelés témában a minisztériumaik dolgoznak a megoldáson, a jelen kialakítás alatt lévő nemzetközi projekt pedig pont erre fókuszál. A kis- és középvállalkozások esetén mobilapplikációkkal lehetséges feltölteni az egyes munkaintenzitásokhoz tartozó hőmérsékleti értékeket, amely költséghatékony megoldás lehet más országok esetében is.
Diana Cop, egy litván kutató, európai felmérése kapcsán elmondta, hogy sok esetben szabályozatlanságok figyelhetők meg az egyes, extrém hőmérsékletnek kitett országokban, szükséges tehát minél egységesebb, a zöld átmenethez alkalmazkodó politikák kidolgozása és adaptálása is. Különös tekintettel kell lenni a sérülékeny munkavállalói körökre vagyis, például a nőkre, fiatalokra, idősekre, fogyatékkal élőkre – hangsúlyozta a kutató.
Az egyenruhák viselése is halálos kockázat lehet
Jose de las Morenas de Toro munkavédelmi koordinátor a klímavészhelyzetekről, áradások hatásairól, továbbá az egyéni védőeszközök megfelelőségéről tartott előadást. Kifejtette, hogy sok esetben az egyes területeken az egyenruhák viselése is akár halálos kockázattal járhat. A mérések és a megelőzés elsődleges szerepe kiemelt. Spanyol előadók (CCOO szakszervezet) elmondták, hogy a főleg dél-európai területek hőterhelésének növekedésével további, akár szúnyogok által terjesztett kórok is nagyobb mértékben terjedhetnek a jövőben, erre is fel kell készülnünk (sárgaláz, Dengue-láz). A nehéz fizikai munkavégzés pszichoszociális faktorokkal növelt mértéke is nagyban hozzáadódik a munkavállalók megterheléséhez. Több előadó is hangsúlyozta az ILO egyezmények és munkajogi szabályozások mind nagyobb nemzetközi szerepének és ezek rendszeres állami ellenőrzésének fontosságát, sőt a prevenció szükségességét is.
A fenti problémák összesítése és szintézise során olyan, összeurópai tevékenységekre van szükség a jövőben, amely a hőterhelésre mind nagyobb fokú figyelmet irányít, hogy annak hatásai kivédhetőek, a megbetegedések, munkabalesetek pedig elkerülhetővé váljanak. A téma – angol nyelvű – prezentációi részletekbe menően adnak további tájékoztatást a téma részletei iránt érdeklődők számára.
Összeállította: Kovács László, VDSZ alelnök, munkavédelmi szakértő, a MASZSZ delegáltjaként
2023. október 17.
