Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték ugyanis olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti végtelenül hátrányosan – írta közleményében a MASZSZ. A VKF legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek: a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, s ha szükséges, akkor az évközi emelést. A MASZSZ Szövetségi Tanácsa reméli, a megállapodásból senki nem próbál kihátrálni.

A jelenlegi inflációs adatok ismeretében szinte biztosan korrigálni kell a minimálbéreket – jelentette ki Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke emlékeztet, az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) minden tárgyalópartner elfogadta – alá is írta – azt a szándéknyilatkozatot, miszerint „a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét. Felek minden vállalkozást annak saját üzleti, pénzügyi és bér piaci helyzetének megfelelően a reálbérek megőrzése érdekében további béremelésre ösztönöznek”. Az akkori megállapodásban rögzítették: a „felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újra tárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat.” Az inflációs adatok ismeretében indokolt, mi több, elkerülhetetlen az évközi minimálbér-emelés – szögezte le Zlati Róbert.

Ugyanis a hazai előrejelző szakma elismerten mértékadó cégei szerint a 2023. májusban közreadott, az átlagos inflációra vonatkozó várakozása eléri, sőt meg is haladja a korábbi megállapodásban említett 18 százalékot – indokolja a minimálbér korrekció szükségességét az elnök.

A szakszervezetek szakmai érvrendszere arra is rámutat, hogy a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben, amelyben az élelmiszerre és energia felhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál, az infláció növekedése a KSH kimutatása szerint legalább 1 százalékkal meghaladja az átlagos mértéket. Ezt figyelembe véve az infláció az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.

Szintén a KSH 2023. évi első negyedéves, a teljes munkavállalói körre – tehát az 5 fő alatti vállalkozásokra is kiterjedő – kereseti adatai szerint a vállalkozói szektorban átlagosan 17,8 százalékkal emelkedtek a bérek. Ez ugyan alatta marad az év eleji inflációnak, de csaknem 2 százalékkal magasabb a 2023. év eleji minimálbér-emelés mértékénél.

A szakszervezetek elvárják, hogy a partnerek – a munkáltatói és a kormány oldal aláírói is – tartsák be a megállapodást, s ennek megfelelően kezdődjenek meg időben a bérkorrekciós tárgyalások – szögezte le a MASZSZ elnöke. Zlati Róbert a sajtóban megjelent munkáltatói aggodalmakra kijelentette: a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását.