Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottsága május közepén számos, a munkavállalók jövőjét alapvetően meghatározó kérdést tárgyalt. A napirenden kiemelt helyet kapott az új európai cégformát bevezető úgynevezett EU Inc. kezdeményezés, megkezdődött a 2027-es kongresszus előkészítésének következő szakasza, valamint támogató határozatot fogadtak el a „Made in Europe” kezdeményezés kapcsán. A MASZSZ az ülésen külön felszólalásban ismertette álláspontját az EU Inc. javaslatról.
A MASZSZ is felszólalt az EU Inc. javaslat ellen
Az ülés egyik legjelentősebb napirendi pontja az Európai Bizottság által előterjesztett úgynevezett 28. vállalati jogi rezsim (EU Inc.) volt, amelynek célja egy új, egységes európai vállalati forma létrehozása. A téma tárgyalásán részt vett az Európai Parlament kijelölt jelentéstevője, René Repasi európai parlamenti képviselő is, aki megerősítette: az Európai Parlamentben és a Tanácsban egyaránt jelentős szakmai és politikai viták övezik a javaslatot. Tájékoztatása szerint várhatóan őszre készülhet el az európai parlamenti álláspont, miközben az ESZSZ továbbra is széles körű mozgósítást sürget a kezdeményezés jelenlegi formájának megakadályozása érdekében.
A MASZSZ a Közép-európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) hálózat nevében a régiót képviselve rámutatott: a javaslat jogalapja aggályos, elfogadása esetén pedig fennállna a szociális dömping, valamint a postafiókcégek további terjedésének veszélye, miközben az új vállalattípussal a gyakorlatban tovább csorbulhatnának a munkavállalók jogérvényesítési lehetőségei.
A MASZSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az innováció ösztönzésére hivatkozó javaslat valójában nem kizárólag induló vállalkozások számára lenne elérhető, hanem nagyvállalatok is választhatnák a lazább szabályozási környezetet. Emellett a mostani javaslatból hiányoznak azok az alapvető társasági jogi garanciák – például a valódi alaptőke, az érdemi cégalapítási ellenőrzések vagy a megfelelő felelősségi szabályok –, amelyek a munkavállalók számára is kiszámíthatóságot biztosítanak. A MASZSZ álláspontja szerint a közép-európai innovációs lemaradás valódi oka nem a társasági jogi garanciák léte, hanem az emberekbe, az oktatásba és az igazságos gazdasági átmenetbe történő beruházások hiánya. Ennek megfelelően a szövetség és a Közép-európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) a javaslat átfogó felülvizsgálatát sürgette.
2027-es ESZSZ-kongresszus: folytatódik a felkészülés
A Végrehajtó Bizottság részletes tájékoztatást kapott a 2027-es ESZSZ-kongresszus előkészületeiről is. Folytatódik az alapszabály módosításának előkészítése, napirenden vannak a szervezet működését érintő reformjavaslatok, a vezető testületek szerepének újragondolása, valamint a jelölési eljárások korszerűsítése. A vita során több tagszervezet is javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozatal hatékonyabbá tétele, a pénzügyi felügyelet megerősítése és a földrajzi, illetve nemi egyensúly biztosítása érdekében. A kongresszuson első alkalommal alkalmazzák majd a fiatal delegáltak részvételét biztosító kvótarendszert is.
A szervezeti reformmal párhuzamosan megkezdődött az ESZSZ 2027–2031 közötti pénzügyi keretének tervezése is. Az első vita elsősorban a szervezet hosszú távú fenntarthatóságáról szólt. Több tagszervezet hangsúlyozta, hogy a csökkenő tagság és a változó finanszírozási környezet miatt egyszerre van szükség szervezeti megújulásra és világos stratégiai prioritásokra. A hozzászólásokból ugyanakkor az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a tagszervezetek többsége jelenleg nem támogatja a tagdíjak emelését, ezért a következő hónapokban folytatódik a lehetséges szervezeti és pénzügyi megoldások kidolgozása.
„Made in Europe” és szolidaritás
A Végrehajtó Bizottság emellett elfogadta a „Made in Europe – minőségi munkahelyekkel” című állásfoglalást, amely az európai iparpolitika új irányait kívánja a munkavállalói érdekekkel összhangba hozni. Az ESZSZ szerint Európa versenyképességének megerősítése nem épülhet alacsonyabb munkajogi és szociális normákra, hanem a minőségi foglalkoztatásra, az erős kollektív alku intézményére és a szociális párbeszédre kell alapozni. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az uniós és tagállami közpénzek – legyen szó közbeszerzésekről, állami támogatásokról vagy európai finanszírozási programokról – csak olyan vállalkozásokhoz kerülhetnek, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalói jogokat és hozzájárulnak a minőségi munkahelyek megteremtéséhez. Emellett az ESZSZ egy beruházásvezérelt, fenntartható európai iparpolitika mellett foglal állást, amely a dekarbonizációt és a digitalizációt nem a leépítések, hanem az ipari megújulás eszközeként kezeli.
Az ülés végén az ESZSZ szolidaritási nyilatkozatot fogadott el a szlovén szakszervezetek mellett. A ZSSS tájékoztatása szerint az új szlovén kormány a tervezett „versenyképességi intézkedései” veszélyesek a szlovén munkavállalókra nézve, a szakszervezetek ezért tiltakozásba kezdtek. Janez Janša kormánya erre válaszul megszüntetné a tagdíjak munkabérből történő levonásának lehetőségét, anyagilag ellehetetlenítve ezzel a szlovén munkavállalói tömörülések működését. A szlovén szakszervezetek ezt példátlan megtorló intézkedésnek tekintik, ezért az ESZSZ egyhangú támogatásáról biztosította őket.
Készítette: Havas Bence