Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői aláírták a Karmelita kolostorban 2025. december 4-én a jövő évi minimálbérről, illetve garantált bérminimumról szóló megállapodást. Amint az már ismert, jövőre a minimálbér 11 százalékkal, míg a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő. Vagyis, 2026 januárjától a minimálbér bruttó 322 800 forintra nő, míg a garantált bérminimum 373 200 forintra emelkedik.

Az ünnepi ceremónián a miniszterelnök egyebek között kitért arra is, hogy a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodást idén módosítani kellett a gazdasági helyzet miatt. Kihangsúlyozta: "különösen hálás", amiért a munkaadók és a munkáltatók "a mostani körülmények között" meg tudtak állapodni. "Azért kellett most hozzányúlni a hároméves megállapodáshoz, mert a háború miatt alacsonyabb a növekedés, ezért nem voltak tarthatók azok a vállalások, amelyek az eredeti szerződésben szerepeltek" - hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök összességében úgy értékelte a megállapodást, hogy az közvetlenül 200 ezer munkavállaló, és így 700 ezer család jövedelmi viszonyait javítja majd 2026-ban.

Bár korábban szó volt róla, de a kormány végül nem vette ki a részét a megállapodásból azzal, hogy a szociális hozzájárulási adót 1 százalékponttal csökkenti. Ennek kapcsán a miniszterelnök kiemelte: a megállapodás nem a kormány érdeme, de azt leszögezte, hogy segítséget nyújtottak az MKIK-val kötött 11 pontos, kkv-k számára kidolgozott adócsökkentéseket és -egyszerűsítéseket tartalmazó megállapodással. "Ez elvitt a költségvetésből 90 milliárd forintot" - tette hozzá.

Munkaadói értékelés

A munkáltatói oldal részéről Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke értékelte az eseményen a megállapodást. A szocho-csökkentés elmaradása kapcsán kiemelte: "Nem örültünk, tudomásul vettük, hogy a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése, annak mintegy 200 milliárd forintos összegével szétfeszítette volna az állami költségvetést." Egyben leszögezte: az élőmunka terheinek lehetőség szerinti csökkentéséről a következő időszakban sem akarunk lemondani. Ebben továbbra is látunk még további csökkenési potenciált.

Zs. Szőke Zoltán elmondta: a munkaadói oldal a megállapodás megkötésekor figyelembe vette, hogy a minimálbér nagymértékben szociális elemeket tartalmaz. "Ezért vállaltunk egy komoly, 11 százalékos emelést, amely jövőre várhatóan 6-7 százalékos reálbér-növekedést indukál a legkisebb keresetűeknél, és ez jelentős lépés a bérfelzárkóztatásban". A garantált bérminimum 7 százalékos emelése kapcsán pedig kiemelte: ez is 3százalék körüli reálbér-növekedést okoz.

Egy vélemény a munkavállalói oldalról

A munkavállalói oldalt képviselve Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a hároméves bérmegállapodás keretében célul tűzték ki, hogy idővel a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át. A szakszervezeti vezető szerint a mostani - bár az eredeti tervekhez képest korrigált minimálbér-emelkedési számokat tartalmazó - megállapodás is e cél irányába mutat. Palkovics Imre kihangsúlyozta: indokoltnak tartjuk a jelen gazdasági körülmények között is a növekedést meghaladó mértékű bérkiáramlást. Ezt a tőke és a munka megtermelt jövedelemben való részesedésének hazai szintjével indokolta, ugyanis "európai összehasonlításban még mindig van egy hiány a bérek szintjében a növekedéshez, illetve a gazdasági teljesítőképességhez, ami lehetővé teszi, hogy a korábbi évek megtakarításait, felhalmozásait, tőkejövedelmeit egy kicsit megcsapoljuk most ezekben a nehéz időkben, és a minimális bérek megemelésére, tartására tudjuk fordítani."

A tavaly megkötött, három évre szóló bérmegállapodás értelmében az idei 9 százalék minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér összegének 2026-ban elvileg 13 százalékkal kellett volna emelkednie (2027-ben pedig 14 százalékkal). A hazai gazdaság helyzete azonban jelenleg teljesen más, mint amire a felek tavaly novemberben, a hároméves megállapodás megkötésekor számítottak. A kormányzat az idei évre 3 százalék feletti GDP-növekedést várt még tavaly novemberben, ebből végül 1% sem valósul meg, ezért újra kellett tárgyalni a béreket. Így az eredetileg tervezethez képest két százalékponttal alacsonyabb lett a jövő évi minimálbér-emelkedés mértéke.

A hároméves bérmegállapodás egyben azt a célt is szolgálta, hogy 2027-re a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, ahogy azt az EU irányelve is szorgalmazza.

Mivel az aláírási ceremónián a munkáltatói és a munkavállalói oldal egy egy képviselője szólalhat meg, így más szakszervezeti vezetőkkel együtt Zlati Róbertnek, a MASZSZ elnökének sem volt alkalma felszólalni, felidézzük a szövetség december elején kiadott álláspontját, amelyet itt olvashatnak újra.

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke (b-j) a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti, jövő évi bérmegállapodás aláírásán a Karmelita kolostorban 2025. december 4-én. Forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos