Felháborodott a Magyar Szakszervezeti Szövetség is Tállai András államtitkár a nyugdíjasok segélykiáltásnak is beillő levelére írt válaszán, miszerint a jelenlegi nyugdíjrendszerhez még legalább 15 évig nem kell hozzányúlni, annyira jó azt válaszolta. A most aktív dolgozó emberek is tiltakoznak az ellen, hogy 10-15 év múlva éppen egy totálisan összeomló nyugdíjrendszer szerint kapják majd a havi megélhetéshez szükséges időskori ellátásukat. Az átalakításhoz haladéktalanul hozzá kell látni, hacsak nem az a cél, hogy egyre kevesebb embernek érje meg nyugdíjba menni – írja közleményében a MASZSZ.
A NYUSZET részletes válaszlevelét cikünk végén közöljük
A nyugdíjasok mellett az aktív munkavállalókat is végtelenül felháborítja Tállai András válasza, amelyet a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) segélykiáltásnak is beillő, szakmai együttműködést kínáló levelére küldött. Ugyanis a miniszterhelyettes és ”….a Kormány álláspontja szerint a nyugdíjrendszer megbízhatóan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem szükséges rajta változtatni.” Mintha meg sem hallanák a kormánynál a folyamatosan elszegényedő kisnyugdíjasokat – is – képviselő szervezetek hangját, lesöprik a problémát, lekezelően fogadnak minden, a korosztály szakértőitől érkező változtatási javaslatot – háborog az aktív munkavállalók, a majdani nyugdíjasok nevében is a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Zlati Róbert szerint a mostani nyugdíjasok problémája a majdani idős generáció életére is tragikusan hat, mert ha a kormánynál komolyan gondolják, hogy akár másfél évtizedig sem kell hozzányúlni ehhez az igazságtalan rendszerhez, akkor a most aktív korú emberek egy éppen összeomló nyugdíjrendszerbe fognak belecsúszni. Egy kis- vagy átlagos nyugdíjból élő ember már most is egyre nehezebben, hónapról hónapra tengődik, s – az államtitkár szerint – ez még legalább 15 évig így marad. Ez kilátástalanul sötét jövőkép, ami miatt sok fiatal gondolja úgy, hogy nem lesznek nyugodt idős évei, nem fog tudni nyugdíjba menni, mert az maga lesz a drámai elszegényedés. Ez ellen most kell tenni, mert holnap már késő lesz : szögezi le Zlati Róbert. Az elnök a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek nevében is felszólítja a kormány illetékeseit – egyebek mellett Tállai Andrást – álljanak szóba a nyugdíjasok szakértőivel, figyeljenek a módosítási javaslataikra, s haladéktalanul kezdjenek hozzá a rendszer átalakításához, ha el akarjuk elkerülni azt, hogy másfél évtized múlva a nyomorgó nyugdíjasok országa legyünk.
Nem először hangsúlyozza a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnöke – aki a NYUSZET alapító elnöke is – azt, hogy végtelenül igazságtalan az inflációt követő nyugdíjemelés, mert a végeredmény egyre kevesebbet ér, ezért egyáltalán nem fedezi az úgynevezett nyugdíjas kosár költségeit. Ráadásul folyamatosan nyílik az a bizonyos olló a fizetések és a nyugdíjak között – magyarázza Juhász László, aki szerint ez a sokat kritizált nyugdíjrendszer az oka annak is, hogy ugyanabból a munkakörből újonnan nyugdíjba vonulóknak jóval több a havi nyugdíjuk, mint a néhány évvel korábban ugyanonnan távozott idős munkavállalóknak. A tagozat vezetője szerint ez a rendszer 10-15 év múlva már fenntarthatatlanná válhat, s akkor már csak a kapkodás marad a jobbításra. Leszögezte, a változtatások kidolgozását most kell elkezdeni, hogy legyen idő az egyeztetésekre. Juhász László egyetért abban is a NYUSZET levelében leírtakkal, hogy a fenntarthatóság alapvetően a finanszírozásra vonatkozik, ebből nem következik, hogy a rendszer számos elemét ne lenne érdemes áttekinteni, újragondolni, s erről komoly szakmai eszmecserét folytatni.
A nyugdíjasok szakértői nyílt levélben írt válaszukban tételesen cáfolják az államtitkár állításait, miszerint „A Kormány 2010 óta duplájára emelte a nyugellátások összegét, reálértéküket pedig 25 százalékkal javította.” Ami a duplájára emelést illeti, ehhez az infláció jelentősen hozzájárult – jelentette ki Juhász lászló. A 25 százalékos reálérték-növelés pedig csak abban az értelemben igaz, hogy a költségvetés nyugdíjkiadásainak reálértéke emelkedett ilyen mértékben, a nyugdíjasok ellátása azonban nem. A 25 százalékos „reálértéknövelés” csupán abból adódik, hogy 2010 óta lényegesen megváltozott a nyugdíjasok összetétele: sokan meghaltak, nyilván főleg az idősebbek, a „régi nyugdíjasok”, akiknek a nyugdíja lényegesen alacsonyabb volt, mint azoknak, akik később mentek nyilvánvalóan magasabb ellátással nyugdíjba – magyarázza a MASZSZ tagozatvezetője. Juhász László szerint most kell hozzáfogni a rendszer megújításához, mert holnap már késő lesz, 15 év alatt pedig visszafordíthatatlan kárt okozhat.
A NYUSZET válaszlevele Tállai Andrásnak:
Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET)
"Tállai András úr
Miniszterhelyettes
Pénzügyminisztérium
Tisztelt Miniszterhelyettes Úr!
Köszönettel megkaptuk 2024. november 27-én kelt, PM/8186-2/2024 iktatószámú levelét. Ugyanakkor sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az állásfoglalásunkban felvetett javaslatokra nem reagált, miközben számos pontatlan megállapítást tett.
Mit olvashatunk a levelében?
1) „A Kormány álláspontja szerint a nyugdíjrendszer megbízhatóan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem szükséges rajta változtatni.”
Véleményünk szerint, ha 10-15 év múlva a rendszer fenntarthatatlanná válik, akkor már most meg kellene hirdetni a változtatásokat, hogy legyen idő az egyeztetésekre. Másfelől a fenntarthatóság alapvetően a finanszírozásra vonatkozik, ebből nem következik, hogy a rendszer számos elemét ne lenne érdemes áttekinteni, újragondolni, erről eszmecserét folytatni.
2) „A Kormány 2010 óta duplájára emelte a nyugellátások összegét, reálértéküket pedig 25 %-kal javította.”
Ami a duplájára emelést illeti, ehhez az infláció jelentősen hozzájárult. A 25%-os reálérték-növelés pedig csak abban az értelemben igaz, hogy a költségvetés nyugdíjkiadásainak reálértéke emelkedett 25%-kal, a nyugdíjasok ellátása azonban nem. Nem is emelkedhetett, hiszen Önök vezették be az inflációkövető rendszert, ami a nyugdíjak reálértékének a megőrzését és nem az emelését jelenti. Az Önök által említett 25%-os reálérték-növelés – amit állításával ellentétben nem a Kormány tett – csupán abból adódik, hogy 2010 óta lényegesen megváltozott a nyugdíjasok összetétele: sokan meghaltak, nyilván főleg az idősebbek, a „régi nyugdíjasok”, akiknek a nyugdíja lényegesen alacsonyabb volt, mint azoké, akik később mentek nyilvánvalóan magasabb ellátással nyugdíjba. Aki viszont nyugdíjas lesz, annak a nyugdíja reálértékben nem emelkedik, ezt Önök is rendszeresen említik – igaz, más megfogalmazásban: a reálérték megőrzése hangoztatásával.
3) „…visszaépítettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat.”
Ezt az állításukat naponta hangoztatják. Mi nem minősítünk egy intézkedést aszerint, hogy bal- vagy jobboldal hozta, de ha már Önök rendszeresen szóba hozzák, hadd említsük meg a következőket, amikről viszont sosem beszélnek. A 13. havi nyugdíjat nem ez a kormány vezette be, majd egy világgazdasági válság közepén - amikor a GDP jelentősen csökkent - kényszerült rá a kifizetésének felfüggesztésére. És amiről főleg nem beszélnek: 10 évig nem gondoltak a 13. havi nyugdíj visszaállítására, pedig ez idő alatt világgazdasági konjunktúrát éltünk meg, hatalmas összegű uniós támogatásokat kaptunk, és a reálkeresetek is emelkedtek. Egyelőre az az eredmény, hogy a baloldal által bevezetett 13. havi nyugdíjat 2010-ig, tehát 8 év alatt több alkalommal, összesen 5 és fél havi összegben fizettek ki. Ezzel szemben Önök 14 év alatt eddig mindössze 3 és 1/4 hónapnak megfelelő összeget folyósítottak.
4) „Amennyiben a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, nyugdíjprémiumot is fizetünk. 2017 óta erre 5 alkalommal nyílt lehetőségünk, míg a baloldal ezt egyszer sem tette meg.”
Önök minket, akik rendszeresen foglalkozunk a nyugdíjrendszerrel, vagy a nyugdíjasokat, akik nyilván nem ismerhetik a szabályozás és történések részleteit, miért nézik le ennyire? A nyugdíjprémiumot 2009-ben vezette be az előző kormány, de 2009-ben és 10-ben a gazdaság rossz teljesítménye miatt nyilván nem lehetett azt fizetni. Már csak azért sem, mert a kifizetés feltételei – „amennyiben a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi” – a világgazdasági válság közepette nem álltak fenn. Amit viszont a nyugdíjprémiummal kapcsolatban elmulasztottak: a 80 ezer Ft-os határt (az akkori átlagnyugdíjnak megfelelő összeget), amelynek maximum a negyede, 20 ezer Ft fizethető ki, egyszer sem valorizálták, az inflációt soha nem vették figyelembe. Ha csak az inflációval megnövelték volna a 80 ezer Ft-ot, akkor ma 230 ezer Ft negyede, azaz 57.500 Ft lenne a kifizethető maximális összeg. A 3,5%-os küszöbérték csökkentésén is lehetne gondolkodni.
5) „Éppen ezért a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a jövőben is kizárólag olyan lehetőségeket érdemes mérlegelni, amelyek szakmailag megalapozottak, és megfelelnek a költségvetési stabilitás és fenntarthatóság követelményeinek.”
Ezzel a megközelítéssel magunk is egyetértünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetés állapotára mindig figyelemmel kell lennünk, és minden javaslat azonnal nem vezethető be. Mindennek azonban nem mond ellen, hogy a hatályos nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjasok problémáira ne hívjuk fel a figyelmet, és ne lehetne ezekről felelősségteljes konzultációt folytatni. Sajnálatos és elfogadhatatlan, hogy Önök ettől következetesen elzárkóznak, sőt, leveléből kiolvashatóan nem is foglalkoznak az általunk felvetett problémákkal.
Milyen problémákat látunk (nem a teljesség igényével), amelyekről érdemes lenne konzultálni?
2024. január hónapban Magyarországon 2 272 361 fő volt nyugdíjas (KSH adatok)
Ebből 40 ezer forint alatti ellátásban részesült 20 523 fő, 40-60 ezer között: 40 322 fő, 60-80 ezer között :68 253 fő, 80-100 ezer között: 69 829 fő, 100-120 ezer között: 116 958 fő, 120-140 ezer között: 188 143 fő, összesen: 504 028 fő, az összes nyugdíjas 22 százaléka. Ezek az adatok – ha a résznyugdíjjal rendelkezőktől eltekintünk – egyértelműen rávilágítanak arra, hogy ma Magyarországon rengeteg nyugdíjasnak jelent napi gondot az élelem, a rezsi, a gyógyszerek stb. kifizetése – már csak azért is, mert az ő fogyasztásukban ezek a tételek nagyobb részarányt képviselnek. A nyugdíjasok kiadásait jelentősen növeli a gyógyszerárak emelkedése, és ezen túlmenően a nyugdíjasok is egyre inkább kényszerülnek a zsebből fizetős egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Különösen a régebben nyugdíjba mentek szenvedtek el komoly relatív veszteséget. Ehhez képest jelzésértékű, hogy a nyugdíjminimum 2008. évi 28.500 Ft-os mértékét azóta sem emelték. Valójában azonban ennél sokkal többet kellene tenni, ami már a nyugdíjrendszer egészét érinti, pl. egy korrekciós rendszer bevezetésével. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy minden, az alacsony nyugdíjak rendezésére irányuló javalatot egyértelműen elutasítottak.
A korábbi vegyes (svájci) indexálás nemcsak az inflációt, hanem a keresetek növekedését is figyelembe vette a nyugdíjak éves növelésénél, vagyis a nyugdíjak reálértéke több év átlagában emelkedett. Ennek hiányában a nyugdíjasokat 14 év alatt óriási veszteség érte. A Bankmonitor számításai szerint 2024 januárjában a 230.900 Ft-os átlagnyugdíj 252.400 Ft lenne, vagyis jelenleg átlagosan a nyugdíjasokat havi 21.500 Ft, évi 258.000 Ft veszteség éri a svájci indexálás elmaradása miatt. A 21.500 Ft 9,3%-os emelkedést jelentett volna, ami több, mint a 13. havi nyugdíj 8,33%-os hatása.
a) A csupán inflációt követő rendszer azzal jár, hogy folyamatosan nő az olló az aktívak és a nyugdíjasok között. Ezt a KSH adatai is megmutatják, hiszen 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1%-át; ma már ez az érték csupán 57,3%. De a nyugdíjkiadások visszafogását mutatja az az adat is, hogy amíg 2010-ben a nyugdíjkiadások a GDP 11.1%-át tették ki, addig 2023-ra ez az arány 8,4%-ra csökkent. (Történt ez annak ellenére, hogy a már említett összetétel-változás értelemszerűen emelte a nyugdíjkiadásokat!)
b) Folyamatosan differenciálódnak a nyugdíjak a nyugdíjasok között is, attól függően, hogy melyik évben vonultak nyugdíjba. Minél régebben ment valaki nyugdíjba, relatíve annál nagyobb veszteség érte, hiszen az ő nyugdíjának reálértéke nem emelkedett, miközben a később nyugdíjba vonulók induló nyugdíját a bekövetkezett reálkereset-emelkedés megnövelte.
Tisztelt Miniszterhelyettes Úr!
A NYUSZET-be tömörült országos nyugdíjas szervezetek szilárd meggyőződése, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésnek nincs alternatívája. A konzultációk segítenék egymás megértését, a helyzet, illetve az egyes javaslatok jobb megértését és a kormány, illetve a költségvetés, valamint a nyugdíjasok számára elfogadható kompromisszumos megoldások kialakítását.
Végül tájékoztatom Államtitkár Urat, hogy
Budapest, 2024. december 03
Üdvözlettel:
Papp Katalin
soros elnök"