A válsághelyzettel küzdő ukrán és belarusz tagszervezetek beszámolójával kezdődött a két legfontosabb európai szakszervezeti tömörülés, a kontinens nyugati és középső részét felölelő Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ), valamint a tágabb fókuszú Páneurópai Regionális Tanács (PERC) őszi összehangolt ülése, Brüsszelben.
Az október 14-16-a között rendezett eseményen a PERC tagszervezetei tartották szokásos ülésüket, s az ukrán és belarusz tagszervezetek beszámolói mellett szintén hangsúlyos napirendi pontként szerepelt az autoriter és munkásellenes rezsimek térhódításának kérdése. Mivel globális problémáról van szó, az erre adott dolgozói válaszlépésnek is globálisnak kell lennie. Erre való tekintettel a PERC is csatlakozik a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 2025-ös Demokrácia Kampányához, amelynek célja a szakszervezeti szervezés összekapcsolása a demokráciába vetett bizalom növelésének programjával. A program kiemelt pillérei a béke, a dolgozói hatalom, a társadalmi igazságosság és az igazságos átmenet, valamint a digitalizáció. A PERC ülésének további kiemelt témái az ENSZ és annak szakosított intézményeiben történő dolgozói képviselet erősítése, így a szakszervezetek továbbra is koordinált módon lépnek majd fel a COP29 klímapolitikai csúcson, valamint a 2025-ös Nemzetközi Munkaügyi Konferencián.
Gyászszünet és megemlékezés
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Végrehajtó Bizottságának ülése a nemrégiben elhunyt Emilio Gabaglio emlékére gyászszünettel kezdődött. Gabaglio az ESZSZ korábbi főtitkáraként elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai integrációhoz illeszkedő szakszervezeti szövetség kialakításában, kapacitásainak növelésében, a szociális Európa gondolatának politikai szintre emelésében, illetve kiemelkedő érdemei közé tartozik az ESZSZ bővítése a múlt század utolsó harmadában.
A helyzet fokozódik
A visszaemlékezést tartalmas vita követte az európai választások révén megváltozó politikai helyzetről. Az új ciklusban az EP-választási eredmények és az Európai Bizottság összetételének megváltozása okán várhatóan a korábbiaknál is nehezebb lesz az európai szintű szakszervezeti érdekérvényesítés. Noha az új ciklus munkaerőpiaci irányvonalait megalapozó Draghi Jelentés (Mario Draghi, korábbi olasz kormányfő által jegyzett szakpolitikai javaslatcsomag) tartalmaz olyan, a szakszervezetek számára elfogadható törekvéseket, mint amilyen az aktív iparpolitika, a dokumentum alapvető célkitűzését jelentő európai versenyképesség növelése a munkavállalók védelmét gyengítő jogalkotás motorját is jelentheti. Ugyancsak aggodalomra adhat okot a munkáltatói szövetségek elzárkózó magatartása miatt akadozó európai szociális párbeszéd helyzete. Az ESZSZ szerint ebben megnehezített környezetben is ki kell tartani a korábbi célok mellett, így továbbra is követelni kell a közbeszerzések szociális szempontokhoz kötését, a távmunkások védelmét, a kollektív alku bővítését, valamint fel kell lépni az újabb kiszervezési hullámokkal szemben. Az európai versenyképesség növelése a Szövetség szerint nem képzelhető el a munkavállalói garanciák letörésével, az csakis a minőségi munkahelyek teremtésével érhető el.
Stratégia a munkavállalói jogok leépítése ellen
Az ülés második felében az ESZSZ részletes stratégiát fogadott el a munkavállalói jogok leépítését célzó szélsőjobboldali pártok előretörésével kapcsolatos koordinált fellépésről, valamint a dolgozókat közvetlenül érintő lakhatási válsággal szembeni uniós szakpolitikai eszközök alkalmazásáról. Elhangzott, egyre több munkavállalót érintenek a munkahelyi túlterhelésből, a menedzsment által alkalmazott rossz feladatkiosztásból fakadó pszichés betegségek, egyebek között a közismert fogalommá váló kiégés is. Az ESZSZ erre figyelemmel határozatban kötelezte el magát egy új, a munkavállalók mentális egészségét védő jogszabály iránt.
Egyeztetések
A maratoni hosszúságú ülésszakhoz kapcsolódóan a MASZSZ részt vett a Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) egyeztetésein is. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) kezdeményezésére létrehozott hálózat cseh, szlovák, szlovén, szerb, horvát, svájci és liechtensteini szakszervezetek mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséget tudhatja sorai közt. Az egyeztetések témái szokás szerint az ESZSZ aktuális napirendjéhez kapcsolódtak, így kiterjedtek a Draghi Jelentésre, a nehézkessé váló szakszervezeti érdekképviseletre, valamint az európai szakszervezeti megújulásra, mint lehetséges kiútra.