Félévi másfél napos ülését tartotta az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) ügyvezető szerve, a tagszervezetek delegáltjaiból álló Végrehajtó Bizottság (VB). Az európai iparpolitika jövője kapcsán kijelentették, hogy a célok nem korlátozódhatnak a gazdasági hatékonyságra, hanem ki kell terjedniük a munkahelyek minőségének javítására is.
A június 24–25-i ülés első napirendjeként a tagszervezetek támogatták az európai szövetség bővülését, így a Szövetség tagjává fogadta a Georgiai Szakszervezeti Szövetséget (GTUC).
Ezt tartalmas vita követte az európai iparpolitika jövőjéről. Az ESZSZ szerint az uniós iparpolitikát a gyártásnál tágabban, a reálgazdaság egészére kiterjesztve kell értelmezni, az iparpolitikai célok pedig nem korlátozódhatnak a gazdasági hatékonyságra, hanem ki kell terjedniük a munkahelyek minőségének, ezáltal a munkavállalók helyzetének javítására is. Ennek egyik eszköze lehet a közpénz-felhasználás szociális kötöttségeinek megerősítése: ne kaphassanak állami támogatásokat, illetve ne indulhassanak közbeszerzéseken azok a vállalatok, amelyek a munkajogi, munkavédelmi minimumkövetelményeket sem teljesítik, vagy kifejezetten ellehetetlenítik a szakszervezetek működését és a munkavállalók érdekeit szolgáló kollektív alkut. Másrészt viszont részesüljenek előnyben a tartós, minőségi munkahelyeket működtető, a szociális partnerekkel együttműködő cégek. A minőségi munkahelyek biztosításán túl az aktív állami iparpolitikának a klímakatasztrófával szükségessé váló zöld átmenet megvalósítását is szolgálnia kell. Végül, a termeléshez szükséges Európán kívüli nyersanyagok beszerzésénél ugyancsak figyelembe kell venni, hogy azokat milyen munkakörülmények között állították elő az EU-n kívül.
A delegáltak ezt követően áttekintették az EP-választások eredményeit, valamint határozatban köteleződtek el a gázai tűzszünet szükségessége mellett. A Nőbizottság javaslatára ugyancsak elkötelezte magát az ESZSZ a nemi alapú erőszak elleni további fellépés, ennek keretében pedig az ILO 190. számú Egyezmény ratifikálásának szükségessége mellett.
A másfél napos üléshez kapcsolódóan a MASZSZ részt vett a Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) egyeztetésén is. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) kezdeményezésére létrehozott hálózat cseh, szlovák, szlovén, szerb, svájci és liechtensteini szakszervezetek mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséget tudhatja sorai közt. Az egyeztetés témája az EU dél-keleti bővítése, valamint az európai iparpolitika jövője volt. A következő időszakban fontos lépések tehetők a korábbi pénzügyi fókuszú megközelítéstől és az európai dezindusztrializációtól való eltávolodás, egy aktív, munkavállaló-központú iparpolitika irányába.
A MASZSZ emellett az északi (dán, finn, norvég, svéd) szakszervezetek meghívására beszámolt a magyarországi fejleményekről, valamint a soros uniós elnökséggel kapcsolatos várakozásokról, teendőkről.