112. ülését tartotta meg az International Labour Organization (ILO), az ENSZ munkaügyi szervezete. A 187 tagállam kormány-, munkáltató- és munkavállalói delegáltjai számos, a munka világát érintő kérdéssel foglalkoztak, kiemelten érintve a munkavállalók védelmét az éghajlatváltozás hatásaitól és a biológiai veszélyektől, az ápolási gazdaságot, valamint a munkahelyi alapelveket és jogokat.
„Valamennyi régió – eltérő mértékben – visszatért a világjárvány előtti időszakban tapasztalt gazdasági aktivitási szintre. A központi bankok hatékony intézkedései az infláció visszaszorítására is hozzájárultak ehhez a pozitív fejleményhez. Nagyon remélem, hogy ez némi enyhülést jelenthet a munkavállalók nemrégiben megtépázott vásárlóereje számára” – mondta megnyitó beszédében Gilbert Houngbo, az ILO főigazgatója.
Emlékeztetett arra is, hogy az ILO előrejelzései szerint 2024-ben és 2025-ben is 4,9 százalékos lesz a globális munkanélküliségi ráta, ami szerény csökkenést jelent a 2023-ban mért 5 százalékhoz képest. Figyelmeztetett azonban arra, hogy az „egymás után érkező válságok” veszélybe sodorhatják ezeket a „pozitív és biztató előrelépéseket”.
„Ugyanakkor a feszültség forrásai felerősödtek. A közel-keleti borzalmas helyzet tovább fokozta a jelenlegi válságokat. A gázai, jemeni, szudáni, haiti, ukrajnai és a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének megdöbbentő konfliktusai, hogy csak néhányat említsünk, továbbra is komoly problémákat jelentenek az emberiség számára” – tette hozzá. A főigazgató A megújított társadalmi szerződés felé című jelentését ismertetve a következőket mondta: „a jelentés nem erőltet előre megalkotott elképzeléseket, hanem egy produktív és gyümölcsöző vitát kíván ösztönözni” arról, hogy „a társadalmi igazságosság a tartós béke, a közös jólét és az esélyegyenlőség alapja legyen”.
A magyar munkavállalók képviseletében Pallagi Gyula, a MASZSZ alelnöke mondott beszédet az eseményen. Hozzászólásában kiemelte a társadalmi érdekegyeztetés fontosságát és annak magyarországi kiüresített állapotát, valamint felhívta a figyelmet a munkavédelmi szabályok hazai felpuhításának helytelen gyakorlatára.
A konferencia üzenete szerint jelenleg változó időszakot élünk az országokon belül és a világban egyaránt. Ahelyett, hogy azon gondolkodnánk, hogyan segíthetik a közpolitikák és a társadalmi folyamatok a gazdaságot, fel kell tennünk a kérdést, hogyan szolgálhatja a gazdaság a társadalmat, és hogyan lehet harmóniában élnünk a természettel és a bolygóval. A társadalmi igazságosság soha nem volt ennyire fontos az emberiség számára. Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani a nemzetközi társadalmat érintő problémákat. Meg kell keresnünk a legjobb gyakorlatokat és tapasztalatokat, bárhol is legyenek. Az ILO-nak fontos szerepe lesz a társadalmi igazságossággal, tisztességes munkával és a szegénység felszámolásával járó átmenet megteremtésében.
Pallagi Gyula beszédét a magyar munkavállalók képviseletében itt olvashatják:
„Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Delegáltak, Hölgyeim és Uraim!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar munkavállalók képviselőjeként ma Önök előtt szólhatok a 2024. évi Nemzetközi Munkaügyi Konferencián. Ez az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a tripartizmus jegyében közösen keresünk megoldásokat a munkavállalói jogok védelmére és a tisztes munka világának megteremtésére. Hadd mondjak külön is köszönetet az ILO budapesti irodája által végzett munkának, amely a konferenciák közti időszakban is aktívan segíti munkánkat.
A társadalmi szerződés gondolata, az emberi méltóság és igazságosság eszméin nyugszik. Ez a szerződés egy olyan közös megállapodás, amely biztosítja a polgári és politikai jogokon túlmenően a szociális jogokat, azaz a gazdasági jóléthez és biztonsághoz való jogot is, azaz minden munkavállaló biztonságban, méltányos körülmények között végezhesse munkáját, részesülhessen a gazdasági fejlődés eredményeiből, valamint aktív formálója lehessen a sorsát érintő döntéseknek. Ennek kapcsán két különösen fontos területre szeretném felhívni a figyelmet.
Először is, szeretném kiemelni a munkavédelem fontosságát. A biztonságos munkakörnyezet alapvető emberi jog, amelyet nem szabad aláásni. A munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése nemcsak a munkavállalók egészségének védelme érdekében szükséges, hanem gazdasági szempontból is előnyös. A munkavédelembe történő beruházások hosszú távon csökkentik a vállalatok költségeit, növelik a termelékenységet és elősegítik a fenntartható fejlődést. Az ILO munkaügyi sztenderdjeinek megfelelő betartása ezért elengedhetetlen. Magyarországon a munkavédelem területén számos kihívással nézünk szembe. Úgy látjuk, hogy a munkavállalói egészség kérdését a jogalkotás újabban adminisztratív, versenyképességet gátló, ezáltal lebontásra szoruló teherként, nem pedig a munkavállalók alapjogaként kezeli. E terület deregulációja helyett ezért szükségesnek tartjuk ezért a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és a munkavédelmi képzések ILO sztenderdeknek megfelelő fenntartását.
Másodsorban, a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel kérdését szeretném érinteni. Ahogy azt jelentésében Főigazgató Úr is kiemeli, a szociális párbeszéd a társadalmi szerződés megújításának legfőbb intézményes eszköze. Ez a társadalmi szerződés csak akkor lehet valódi, ha a munkavállalók is aktívan részt vehetnek a döntéshozatali folyamatokban. A kollektív tárgyalások és a szociális párbeszéd mechanizmusai biztosítják, hogy a munkavállalók hangja meghallgatásra találjon, és hogy a munkaügyi döntések igazságosak és méltányosak legyenek. A munkavállalói részvétel növeli a munkahelyi elégedettséget, erősíti a munkahelyi demokráciát és hozzájárul a társadalmi kohézióhoz. Magyarországon és számos más országban ma mégis azt tapasztaljuk, hogy a szociális párbeszéd kiüresedett. Miközben számos kivívott szakszervezeti jogosultság fenyegetés, illetve támadás alatt áll, a munkavállalók hangja sem kap szerepet a döntéshozatalban. Mivel a párbeszéd hiánya – ahogy azt a munkavédelmi dereguláció példája is mutatja – gyakran együtt jár a munkavállalói jogok megsértésével, a társadalmi szerződés megújításának együtt kell járnia a valódi, érdemi szociális párbeszéd kialakításával.
Közös felelősségünk, hogy a társadalmi szerződés gondolatát valódi tettekre váltsuk. Ehhez szükség van a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalói szervezetek közötti szoros együttműködésre. Csak így érhetjük el, hogy a munka világa igazságos, méltányos és mindenki számára biztonságos legyen.
Köszönöm a figyelmüket, és kívánok eredményes munkát a konferencia résztvevőinek!”