Világszerte munkavállalók milliói váltak kitetté az egyre gyakoribb és erőteljesebb hőhullámoknak, amelyek amellett, hogy kellemetlenséget okoznak, a dolgozókra nézve komoly kockázatokkal is járnak. Kevesen tudják, de a különböző klimatikus események közül a hőhullámok vezetnek a legtöbb halálesethez, valamint a munkahelyi balesetek, halálos balesetek, illetve foglalkozási megbetegedések kockázatát is számszakilag kimutathatóan növelik. E problémakör mentén öt európai ország – köztük a MASZSZ révén Magyarország – összehasonlító vizsgálata képezte az Adaptheat elnevezésű nemzetközi program tárgyát, az eredményeket pedig a júniusi brüsszeli zárókonferencián ismertették a szakértők.

Az összehasonlító tanulmányt jegyző nemzetközi kutatócsoport konklúziója szerint a hő a legfontosabb kockázat a klímaváltozás kapcsán Európában, az egyébként leggyorsabban melegedő földrészen. A hőség ugyanakkor nemcsak kényelmi kérdés: az EU-ban május és szeptember között minden második napon halálos balesetet okoz a hőhullámokkal járó ún. hőstressz. Mindemellett számos betegség kiváltójaként is hat a munkavállalókra, nem lehet tehát túlbecsülni a hőhullámok dolgozókra gyakorolt hatásait.

Ennek ellenére a kutatás fő megállapítása szerint egyik vizsgált országban sem nyújt megfelelő védelmet a jelenleg alkalmazandó nemzeti, illetve uniós jogi környezet. Elsődleges probléma a szabályozás hiányos, sokszor túlzottan általános jellege. A kutatók szerint olyan közös európai keretrendszerre lenne szükség, amely adekvát megelőző intézkedéseket és a munkavállalók kielégítő tájékoztatását is tartalmazza.

Mivel a hőhullámok – különösen Dél-Európában – már a tavaszi és őszi időszakra is kiterjedhetnek, elengedhetetlen a szabályozás nyári hónapokon túli alkalmazása. Az extrém hőterheléssel járó időszakokban biztosítani kell a munkavállalók számára a munkavégzés szükség szerinti felfüggesztésének jogát anélkül, hogy ez bérkiesést jelentene.

A helyi, területi speciális igények figyelembevételéhez szükséges továbbá a munkáltatók és a szakszervezetek közötti egyeztetés, vagyis a kollektív alku általános, valamint hőhullám-specifikus bővítése. Ebben a körben a kutatás sajnálatos megállapítása, hogy az öt vizsgált ország (Görögország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország) mindegyikében megfigyelhető a szakszervezetekkel szembeni ellenséges hozzáállás, amelynek következtében kevés az olyan helyi szintű jó gyakorlat, ahol az érdekképviseleti munka eredményeként a dolgozók megfelelő védelmi szintre válnak jogosulttá. Szükséges tehát a szociális párbeszéd erősítése ezen a területen is.

Végül kulcsfontosságú, hogy mind a már meglévő, mind a jövőben megszülető szabályok tényleges betartását az állam az erre hivatott munkavédelmi hatóságon keresztül ténylegesen és hatékonyan biztosítsa.

A konferencia ezt követő második felében számos prominens vendég, illetve az Európai Bizottság vonatkozó tanácsadó testületének képviselete jelenlétében a résztvevők megvitatták a konkrét cselekvés lehetőségeit, irányait. Erről, illetve a program legfőbb következtetéseiről bővebb magyar nyelvű összefoglaló is készült, amely itt érhető el.

Képgaléria: itt . (Tania Castro, F1M)