A munkavédelem gyengeségeire, az ellenőrzések, szankciók hiányára, a vállalhatatlanul sok munkahelyi balesetre és a munkavégzés során bekövetkezett halálos esetek számára hívja fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkabalesetben elhunyt és megsérült munkavállalók közelgő nemzetközi emléknapja – április 28-a – alkalmából. A MASZSZ szerint végtelenül szomorú, hogy a szakszervezetek követelése és szakmai javaslatai ellenére még mindig alig csökkent a munkabalesetek száma, a tavaly bejelentett összesen 20 ezer 658 eseményen belül legfeljebb némi átrendeződés volt. 67 ember viszont meghalt a munkavégzés során. Ez a szám még mindig ijesztően sok, főként, hogy a munkavédelmi hatóság szerint sem feltétlenül pontos az adat. A szövetség szerint felháborító, hogy ezt a minimális változást sikerként könyveli el az illetékes minisztérium. Érthetetlen az optimizmus már csak azért is, mert a súlyos csonkolásos esetek száma az előző évhez képest a másfélszeresére emelkedett, míg 55 életveszélyes és 32 baleset súlyos sérüléssel végződött. A MASZSZ már nem először követel érdemi munkavédelmi változtatást és a jelenleginél lényegesen több hatósági ellenőrzést, amihez elvárja, hogy a szakszervezetek javaslatait is vegyék figyelembe – közölte a szövetség.
A MASZSZ az emléknap alkalmából ismét felhívja a figyelmet a partnerségen és együttműködésen alapuló intézményrendszer, valamint a valós párbeszéd megszüntetésének kockázataira, s felszólítja a döntéshozókat, hogy a politikai igények helyett inkább a munkavállalók érdekeit szolgálják ki.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség április 29-én, délután 3 órától minden érdeklődő számára nyitott munkavédelmi szimpóziumot tart.
A gyertyagyújtás nem elég
Mint minden évben, a MASZSZ több szakszervezettel közösen idén április 29-én este is gyertyagyújtással és koszorúzással emlékezik a munkabalesetek áldozataira a csepeli emlékműnél. Az emléknap a megemlékezésen túl idén is alkalom arra, hogy értékeljék a szakértők az elmúlt egy év munkavédelmi helyzetét, összegezzék mit sikerült elérni és megvalósítani ezen a területen.
A munkavédelmi helyzet értékelésekor több szempontot is célszerű áttekinteni – véli az I. MASZSZ Munkavédelmi Szimpózium szervezője és szakértője Kondor Norbert, valamint a rendezvény házigazdája, a MASZSZ elnöke, Zlati Róbert. A munkabaleseti statisztikából kiderül, hogy a bekövetkezett munkabalesetek száma csak minimálisan változott tavaly, nem csökkent számottevően az esetek száma, legfeljebb az eloszlásban következett be változás.
|
Összes munkabaleset 2019-2023 |
||||
|
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
|
24055 |
20366 |
21591 |
21273 |
20658 |
|
Halálos munkabalesetek alakulása 2019-2023 |
||||
|
2019 |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
|
83 |
64 |
84 |
68 |
67 |
Annak ellenére, hogy némileg csökkent a halálos kimenetelű esetek száma, a tavalyi 67 tragédia még mindig elviselhetetlenül sok – hiszen mindössze eggyel kevesebb mint 2022 hasonló időszakában –, miközben 55 életveszélyes, 32 csonkolásos, valamint 5 egyéb súlyos baleseti esemény volt. Ráadásul a számok még változhatnak, hiszen a munkavédelmi hatóság magyarázata szerint a „munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.” A szakszervezet szakértői nem értik, hogyan könyvelheti el sikerként ezt az aggasztó helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium, holott addig, amíg egyetlen ember is belehal a munkájába, semmi ok az elégedettségre.
Egyébként a minimális változás akár megnyugtató is lehetne, hiszen „míg 2021-ben 100 ezer foglalkoztatottra 2,45 halálos munkabaleset jutott, addig ez 2023-ban 1,31-ra csökkent, úgy, hogy 2010 óta egymillióval dolgoznak többen”, ám a munkabalesetek áldozatainak hozzátartozóit nem nyugtatják meg a fajlagos mutatók. Ráadásul azt a munkavédelmi hatóság is elismeri, hogy a halálozási adatok nem feltétlenül pontosak, hiszen „a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalék különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között”. Ezzel szemben a súlyos csonkolásos balesetek száma a másfélszeresére emelkedett. A MASZSZ szakértői rámutatnak, hogy a munkahelyi balesetek zöme még mindig a KKV szektorban következik be.
|
Munkabalesetek száma a munkáltatói létszámkategória alapján |
|||||
|
KKV szektor |
Nagyvállalkozás |
A munkavállalók száma ismeretlen |
|||
|
1-9 fő |
10-49 fő |
50-249 fő |
250-499 fő |
500 fölött |
|
|
2330 |
6149 |
6914 |
2030 |
3189 |
54 |
|
Halálos munkabalesetek száma a munkáltatói létszámkategória alapján |
|||||
|
29 |
17 |
13 |
2 |
0 |
1 |
Másik fontos szempontrendszer a munkáltatók és a munkavállalók munkabiztonsági szemléletének, és a vállalati munkabiztonsági kultúra színvonalának áttekintése. Beszédes adatokra lehetel találni a hatósági munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól szóló tájékoztatóban. A munkavédelmi normák követése sem hozott pozitív fordulatot, mert 2023-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,5 százalékánál állapítottak meg munkavédelmi szabálytalanságot, ez 2,6 százalékkal több mint 2022-ben. Az ellenőrzött munkavállalók 52,8 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök. Ezek az adatok rendkívül aggasztóak. Nem hiába követelte a MASZSZ a tavalyi emléknapon a munkavédelmi hatóság létszámának és az ellenőrzések számának növelését. Sajnos ez sem teljesült sőt, tovább csökkent a hatósági munkavédelmi ellenőrzések száma.
Társadalmi párbeszédet!
Fontos még megemlíteni, hogy társadalmi és szociális párbeszéd szinte kizárólag formálisan létezik. Vitathatatlan tény, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződő munkavállalói jogok kollektív képviselete, és a tripartizmus elve napjainkban mind uniós, mind tagállami szinten központi jelentőségű. A társadalmi és szociális párbeszéd puszta létezése az együttműködés, partnerség látszatát kelti ugyan, de önmagában nincs pozitív hatása a munkavédelmi helyzetre, hiszen az érdekképviseletek véleményei, javaslatai nem jelennek, nem jelenhetnek meg a munkavédelmi normákban. Hasonló helyzet alakult ki a munkavédelmi országos érdekegyeztetés rendszerében is. A kialakult helyzetet a munkavállalói oldalt alkotó szakszervezeti konföderációk képviselői is hasonlóan látják. A kormány érdemi egyeztetés nélküli lazított a munkavédelmi oktatáson, de figyelmen kívül hagyta a szakszervezeti ellenvéleményeket, javaslatokat akkor is, amikor törvénymódosítással feloldotta a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzésének kötelezettségét is. A kormányzati oldal ezeket a változtatásokat koncepció nélkül terjesztette elő, a munkavédelmi előírásokat egyszerűen mindössze adminisztratív jellegűnek minősítette. A párbeszédre akkor biztosítottak lehetőséget, amikor érdemi változtatásokra már semmi reális lehetőség nem volt, a törvénytervezetek az országgyűlés elé kerültek. Ezt a munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tartja, ám az alapjogi, irányelvi és nemzetközi szerződésbe ütközésekről szóló kifogásokra a kormány nem reagált.
A jogszabályok megalkotása során az illetékesek éppen az érintett, kockázatos, balesetveszélyes munkakörben dolgozók érdekképviselőinek a véleményét söpörték le. 2023-ban elfogadták az új Nemzeti Munkavédelmi Politikát (NMP), miközben a munkavédelemről szóló törvény módosításával az OMB (Országos Munkavédelmi Bizottság) tervezésben való szerepét megszüntették. Ezért a munkavállalói oldalt képviselők érdeklődéssel várják, hogy az NMP megvalósításába vajon bevonják-e őket, s ha igen, akkor milyen módon, milyen mélységben. Amennyiben ez nem lesz kellő mértékű, sérti a tripartizmus elveit is.
A MASZSZ ezen az emléknapon is a partnerségen és együttműködésen alapuló intézményrendszer helyreállítását, valós párbeszédet és politikai igények kiszolgálása helyett, szakmai döntéseket követel.
I. MASZSZ Munkavédelmi Szimpózium HEGHÍVÓ_3
A klímaválság és a dolgozók egészsége
Az éghajlatváltozás hatása a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem világnapjára idén a szakszervezetek által világszerte elfogadott témára összpontosít: az éghajlatváltozás munkahelyi biztonságra és egészségre gyakorolt hatásainak feltárására.
György Károly összeállítása itt: