A szakszervezeti taglétszám évtizedes csökkentést mutat Európa-szerte, amely sürgős és hatékony lépéseket igényel minden tagállamban – egyebek között ez volt a kiindulópontja az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) 2024. február 14-16-a között tartott képzésének, amelynek témája a taglétszámcsökkenési krízis lehetséges megoldásainak feltérképezése, bemutatása volt. A Brüsszelben tartott rendezvény házigazdái az ETUI mellett az olasz CGIL és CISL, valamint a lengyel OPZZ szakszervezeti szövetségek voltak.
A taglétszámcsökkenés különösen erősen érinti Közép-Kelet-Európát, ahol a szakszervezetiség a marginalizálódás felé tendál. A csökkenés ugyanakkor nem jellemez minden szervezetet, számos ágazatban találunk a mai napig olyan szerveződéseket, amelyek képesek megtartani, növelni és aktivizálni tagságukat. A nyilvánvaló nemzeti sajátosságok figyelembevétele mellett is van tehát értelme a nemzetközi tapasztalatcserének – többek között ez is fontos „vonala” volt a képzésnek.
A tréning nyitányaként a résztvevők a taglétszám-csökkenés hátterét ismerhették meg, amely a különböző európai munkaügyi rendszerekben eltérő formában és mértékben is jelentkezhet, valamint a szakszervezetek által adott válaszok is egészen különbözőek. A magyarországihoz hasonló rendszerben működő OPZZ-nek például sikerült megállítania a tagcsökkenés régóta általános trendjét. A tudatossá tett tagtoborzást, tagszervezést többek között egy részletes, évente kétszer frissítésre kerülő adatbázis is segítette, amely közvetlenül a tagokról, illetve a munkahelyi alapszervezetekről ad átfogó képet. Hasonló adatbázissal dolgozik az olasz CGIL és a holland FNV is. Utóbbi szervezet az adatbázis használatával azt is feltérképezte, milyen okból hagyják el a tagok a szakszervezetet. A felmérésből kiderülő legfőbb okokra, úgy mint a tagdíjbefizetés elfelejtése, a nyugdíjba vonulásra, valamint a tagság feleslegesnek gondolására válaszul a szervezet specifikus intézkedéseket hozott, így létrehoztak egy automatikus tagdíjfizetési rendszert, változtattak a nyugdíjba vonulással kapcsolatos rendszeren, illetve kampányokkal, képzésekkel aktivizálják tagjaikat. Emellett a szervezet hangsúlyt fektet a tagságban kevésbé jelen lévő fiatalok, nők, valamint atipikus foglalkoztatású dolgozók bevonására. Mindez abból a belátásból fakad, hogy a tagcsökkenés megállításának nem elég hatékony eszköze a meglévő tagságra koncentrálni, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a tagszervezés, tagtoborzás előtérbe helyezése.
Gondoljuk újra!
A rendezvényen emellett hangsúlyos volt a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatási paletta újragondolása. Noha szakszervezeti szolgáltatások alatt legtöbbször olyan a tagsággal járó egyéni előnyökre gondolunk, mint az olcsóbb mobilelőfizetés vagy éppen a kereskedelmi láncoknál használható kedvezménykártya, a tagcsökkenés megállításában célravezetőbb lehet a szolgáltatások stratégiai és kollektív formái felé fordulni. Ilyen kollektív és stratégiai forma lehet a tagok számára ingyenes képzések szervezése, amelyek célja kifejezetten a munkahelyi szervezésre történő felkészítés. Másfelől bizonyos egyéni szolgáltatások (például jogsegély) nyújtásával a szakszervezeti mozgalomba bevonhatók lehetnek olyan marginalizált csoportok is, amelyek tagjai számára nem lehetséges a kollektív védelem kiharcolása (például kölcsönzött munkaerő, platformok által foglalkoztatottak). Az online platformok által alkalmazottak megszervezésére irányuló zöld mezős olasz és spanyol kezdeményezések is egyéni szolgáltatásnyújtással kísérlik meg első lépésben a tagi bázis kialakítását. Ezek az egyéni szolgáltatások ugyanakkor nem a végcélt jelentik, hanem előszobái a szervezőmunkának és a kollektív védelem kivívásának.
A képzésen ezeken túl szó esett még a hosszabb távú szakszervezeti stratégiaalkotás szükségességéről, valamint a digitális eszközök alkalmazásának jelentőségéről, zárásként pedig az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) EP-választásokra való felkészüléséről hallhattak rövid beszámolót a résztvevők.
