A V4 országok dolgozóinak aktuális helyzetéről jövőjéről egyeztettek a visegrádi országok szakszervezetei Szlovákiában. A Szlovák Szakszervezeti Szövetség (KOZ SR) szervezésében Svidníkben tartott megbeszélésen az európai szakszervezeti mozgalom előtt álló kihívások, a régió munkaerőpiaci és szociálpolitikai helyzete, valamint a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatásai álltak a középpontban.
Európai szakszervezeti prioritások és a közelgő kongresszus
A találkozó első blokkjában a résztvevők az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) aktuális prioritásait és a soron következő 2027-es kongresszus előkészületeit vitatták meg. A megbeszélésen szó esett az európai szociális jogalkotás előtt álló feladatokról, a munkavállalói jogok megerősítéséről, valamint a szakszervezeti mozgalom megújulásának szükségességéről. A vitában Tea Jarc, az ESZSZ szövetségi titkára és Lucie Studničná, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Munkavállalói Csoportjának elnöke is részt vett.
A résztvevők aggodalmukat fejezték ki az Európai Unióban egyre erőteljesebben jelentkező deregulációs törekvések miatt, amelyek a munkavállalói jogokat és a szociális vívmányokat is veszélyeztethetik. Hangsúlyozták, hogy az európai szakszervezeti mozgalomnak határozottan fel kell lépnie ezekkel szemben, és továbbra is a munkavállalói jogok megerősítését szolgáló uniós szabályozásért kell dolgoznia.
A visegrádi országok képviselői emellett a közép- és kelet-európai régió érdekeinek hangsúlyosabb megjelenítését sürgették az uniós és európai szakszervezeti döntéshozatalban. Egyetértettek abban, hogy az európai szakszervezeti együttműködésnek valódi, a gyakorlatban is érvényesülő szolidaritáson kell alapulnia, amely figyelembe veszi az egyes régiók sajátos helyzetét és kihívásait.
Munkaerőpiaci kihívások, bérek és szociális párbeszéd a V4-országokban
A négy ország delegációi ezt követően áttekintették a nemzeti munkaerőpiaci és szociálpolitikai fejleményeket, különös tekintettel a bérek alakulására, a kollektív tárgyalások helyzetére és a szociális párbeszéd működésére. A beszámolókból kirajzolódott, hogy bár az egyes országok helyzete eltérő, a szakszervezetek számos hasonló kihívással szembesülnek. A szociális párbeszéd hiányosságai nem kizárólag Magyarországon jelentenek problémát, a munkavállalói érdekképviseletek másutt is nehézségekbe ütköznek az érdemi egyeztetések során.
A bérhelyzet valamennyi országban kiemelt témaként jelent meg. A résztvevők beszámoltak a béremelésekért folytatott küzdelmeikről, amelyeket a kedvezőtlen gazdasági környezet, valamint a munkáltatói és kormányzati ellenállás is nehezít. A szakszervezetek közös célja, hogy a munkavállalók megfelelően részesüljenek a gazdasági teljesítmény eredményeiből, és a bérek emelkedése érdemben javítsa a dolgozók megélhetési lehetőségeit.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) képviseletében elhangzott beszámoló az áprilisi országgyűlési választásokat követően kialakult új politikai helyzetet és a szakszervezetek előtt álló legfontosabb feladatokat mutatta be. A magyarországi kihívások között kiemelt szerepet kapott az országos érdekegyeztetés rendszerének megújítása, a minimálbérről szóló hároméves megállapodás végrehajtása, valamint a kollektív szerződéses lefedettség növelése. A MASZSZ hangsúlyozta, hogy a szociális párbeszéd intézményrendszerének átalakítása során olyan keretek kialakítására van szükség, amelyek valódi, érdemi egyeztetést biztosítanak a kormányzat, a munkáltatók és a szakszervezetek között. Szó esett továbbá a munkaerőhiány kezeléséről és a Munka törvénykönyve kilátásba helyezett felülvizsgálatáról is, amely lehetőséget teremthet a munkavállalói jogok megerősítésére.
Szakszervezeti szolidaritás Ukrajnával
A tanácskozás külön napirendi pontban foglalkozott az ukrajnai háború következményeivel. Az ukrán szakszervezeti konföderációk, az FPU és a KVPU képviselői közvetlenül számoltak be a háború munkavállalókra és szakszervezetekre gyakorolt hatásairól, valamint azokról a nehézségekről, amelyekkel a munkavállalói érdekképviseleteknek a jelenlegi körülmények között szembe kell nézniük. A résztvevők megvitatták a nemzetközi szakszervezeti együttműködés és szolidaritás lehetőségeit is.
Mesterséges intelligencia és algoritmikus munkairányítás
A program záró szakmai szekciója a mesterséges intelligencia és az algoritmikus munkairányítás terjedésével foglalkozott. Daryn Zholdasbay, a CELSI kutatóintézet szakértőjének előadását követően a résztvevők arról egyeztettek, hogyan alakítják át az új technológiák a munkavégzés feltételeit, és milyen szerepet tölthetnek be a szociális partnerek az ezekkel kapcsolatos szabályok kialakításában.
A technológiai változások kapcsán különösen fontos, hogy a munkavállalók érdekei és jogai megfelelő képviseletet kapjanak, és a szakszervezetek érdemben részt vehessenek a munka világát érintő átalakulások alakításában.
Regionális együttműködés a munkavállalók érdekében
A találkozó ismét lehetőséget teremtett a visegrádi országok szakszervezetei közötti tapasztalatcserére és a közös kihívások megvitatására. A résztvevők számára az együttműködés fontos keretet biztosít ahhoz is, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók szempontjai hangsúlyosabban jelenjenek meg az európai szakszervezeti és szakpolitikai vitákban. Az évenkénti találkozók következő állomására Csehországban kerül majd sor.
A rendezvény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával, a visegrádi országok kormányainak társfinanszírozásával valósult meg.