Lezárult a SECCEE projekt – új megállapítások az ágazati szociális párbeszédről Közép- és Kelet-Európában

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) koordinálásával lezárult a SEC-CEE projekt („The role of sectoral social dialogue in the era of multiple crises in Central and Eastern Europe”, projektazonosító: 101126461), amely két éven át vizsgálta, hogyan változik az ágazati szociális párbeszéd szerepe hat országban – Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Szerbiában és Montenegróban – a munkaerőpiaci válságok, az infláció, az energiaár-sokk, a munkaerőhiány, a digitalizáció és a zöld átállás közepette.

A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen témák válnak fontossá a munkáltatók és szakszervezetek számára, milyen trendek alakítják az ágazati megállapodásokat, és milyen mértékben alkalmazzák a párbeszédet válságkezelésre, béralkura, készségfejlesztésre vagy a tisztességes verseny biztosítására.

Mit mutattak a kutatási eredmények?

A vizsgált országokban az ágazati párbeszéd továbbra is széttagolt és reaktív, sok esetben csupán a bérekre korlátozódik. Ugyanakkor a munkáltatók egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a szociális párbeszédre a munkaerőhiány, a készségfejlesztés, a bérnyomás vagy az infláció kezelésében.

Kiemelt tények a kutatásból

Magyarországon továbbra is csupán 1 hatékony ágazati megállapodás működik.
Montenegróban ezzel szemben 7 ágazati megállapodás van hatályban.
Romániában a 2024-es bankszektori megállapodás a teljes munkaerő 100%-át lefedi.
A projektben részt vevő 6 ország munkáltatói egyhangúan a munkaerőhiányt jelölték meg a legnagyobb nyomásként.

A munkáltatók érdekeltségének fő okai:

munkaerő-stabilitás és a munkaerőhiány enyhítése,
kiszámíthatóság az ágazati munkafeltételekben,
megfelelés az EU-s elvárásoknak és irányelveknek,
válságkezelés – különösen infláció és energiaárak mellett.

A projekt megállapítása: a munkáltatók ma már a béreken túl is eszközként tekintenek a párbeszédre, például a készségfejlesztés, tanulószerződéses képzések, továbbképzés, és a tisztességes verseny fenntartása érdekében.

Trendek és jövőformáló erők a régióban

A SEC-CEE kutatás tíz olyan meghatározó trendet és hajtóerőt azonosított, amelyek az elkövetkező években alakítani fogják a szociális párbeszédet:

✔ Növekvő bérnyomás – infláció, emelkedő üzleti költségek
✔ Gazdasági instabilitás – a háború, az energiaválság és a geopolitikai sokkok hatása
✔ Rugalmas foglalkoztatás – a távmunka és atipikus munkavégzés tartós térnyerése
✔ Digitalizáció és mesterséges intelligencia – növekvő igény digitális készségekre
✔ Kibervédelmi kockázatok – alacsony tudatosság, növekvő fenyegetések
✔ Munkajogi és szociális védelem bővülése – EU-s irányelvek és elvárások növekedése
✔ Jövedelmi különbségek – a KKV-k leszakadása a kollektív tárgyalásokból
✔ Klímaváltozás és munkakockázatok – a munkáltatók többsége ma még kevéssé tartja relevánsnak
✔ ESG napirend – marginális szerep a kollektív tárgyalásokban
✔ Munkaerő-mobilitás és demográfia – elvándorlás, elöregedő munkaerő

A projekt elemzése alapján a jövőbeli szociális párbeszéd akkor lesz hatékony, ha a béreken túl kiterjed:

a digitális átállásra,
a zöld gazdaságra,
a szociális védelem modernizálására,
a válságállóság és versenyképesség hosszú távú erősítésére.

A projekt konklúziója

A SEC-CEE világosan rámutatott:
ha az ágazati párbeszéd csak bérekről szól, elveszíti stratégiai jelentőségét.
A munkáltatók – a régió egészében – a szociális párbeszédet a munkaerő-stabilitás, készségfejlesztés, tisztességes verseny és válságállóság eszközének tekintik.

A jövőorientált párbeszéd kulcsterületei: