Újabb késésben a magyar kormány: ezúttal a munkahelyi erőszak megszüntetéséről szóló ILO 2019-es egyezmény magyar jogrendbe való átültetését halogatja. Miközben a világ az erőszakmentes munkahelyek megvalósításáért dolgozik, itthon a szakszervezeti vezetők egyre több munkavégzés közben elkövetett erőszakról – annak minden formájáról – hallanak – hívja fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozata a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napján. A szövetség elvárja, hogy Magyarország kormánya is vezesse be végre a nemzetközi direktívát.

A családon belüli – a nők elleni - erőszak mindig is létezett, de nem beszéltek róla, inkább még a bántalmazott fél is letagadta, mert szégyellte, hogy éppen vele történik meg. Mindenki tudja, hogy nagyon is létező akadály, nagyon is valóságos, de sokszor láthatatlan. A MASZSZ Nőtagozata nemet mond az erőszak minden formájára, küldetéséből adódóan különösen a munkahelyi verbális, megalázó bántalmazásra – jelentette ki Hercegh Mária. A tagozatvezető nem először emel szót a munkahelyi, zömében nőket érő erőszak ellen, hiszen a szakszervezet egyik fontos küldetése annak totális megszüntetése. Egy szakszervezet azonban egyedül nem képes eredményesen harcolni az egyre elterjedtebb jelenség ellen, s mivel ennek a feladatnak hazánkban egyelőre nincs is gazdája, szinte elfogadott például az, ha a főnök kiabál a beosztottjaival, mint ahogy az is, hogy a nőkre szexuális tartalmú megjegyzéseket tesznek férfi kollégáik. A MASZSZ Nőtagozata éppen ezért örömmel üdvözölte az ILO 2019-ben született 190-es rendelkezését, amely a kormányok feladataként határozza meg a munkahelyek erőszakmentessé tételét. Miközben a világ évek óta ezen dolgozik, hiszen számos ország szinte azonnal befogadta, ratifikálta az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete határozatát, a magyar kormány egyelőre semmit nem tett az ügyben – állítja Hercegh Mária.

A munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak olyan jogsértés, amit megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni – mondja ki az ILO ide vonatkozó egyezménye is. A munkahelyeken előforduló zaklatás és erőszak mérgezi a légkört, tönkreteheti az emberi kapcsolatokat. A szövetség nőtagozata a rendelkezésére álló eszközzel harcol azért, hogy az erőszak ne költözzön be a munkahelyekre. Nők elleni erőszak – van, aki hallott róla, van, aki végignézni, van, aki elszenvedi, van, aki elköveti. A nők elleni erőszak az emberi jogok, az emberi méltóság megsértése, de minden embernek joga van a biztonsághoz, a szabadsághoz, az egészséghez és a tisztességes bánásmódhoz.

Ahhoz azonban, hogy a zaklatás, az erőszak ne terjedjen tovább, először is fel kell ismerni annak valamennyi formáját – hívja fel a figyelmet Hercegh Mária. A tagozatvezető leszögezi, a munkáltató kötelessége olyan légkört teremteni a munkavállalók számára, hogy merjenek segítséget kérni, panasszal élni, ha az erőszak bármilyen formáját tapasztalják, s bízzanak abban, hogy meg is kapják a megfelelő támogatást – magyarázza.

Ahhoz azonban, hogy ez általánossá váljon, a kormány beavatkozására is szükség van, ám a magyar kormány a nemzetközi egyezmény 2019-es megszületése óta eltelt három év alatt semmit nem tett a munkahelyi erőszak megszüntetéséért, Hercegh Mária ezért a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napja – november 25. – alkalmából hangsúlyosan felhívja a figyelmet: itt az ideje, hogy hazánk is ratifikálja a számos országban már hatékonyan működő nemzetközi rendszert.

Háttér információ

Az erőszaknak sokféle módja van, többek között:

-          lelki: kinevetés, kigúnyolás, sértegetés, elutasítás, zsarolás,

-          gazdasági: pénzügyi függőség (a saját pénzét is kérnie kell, nem dönthet önállóan,

-          fizikai: ütés, rúgás, pofozás, taposás, késelés, halál

Sajnos, minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak következtében!

-          szexuális: fenyegetés, megalázás, erőszakos szexuális együttlét