Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintos büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért az ellenőrök – saját statisztikájuk szerint – gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki.

Kivételesen jó hír érkezett a napokban a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a munkavállalók érdekében: drasztikusan megemelik a munkaügyi vétséget elkövető munkáltatókra kiróható munkaügyi bírságok összegét. A sokszorosára emelt, akár 100 millió forintos büntetési tételekkel mégsem teljesen elégedett a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Mit sem ér ugyanis a súlyos pénzbüntetés, ha az ellenőrzések száma – létszámcsökkentés miatt – az elmúlt évek alatt drasztikusan csökkent, egy munkaügyi rajtaütés manapság olyan ritka, mint a fehér holló. Ráadásul, azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul. Ezt az állítást a hatóság saját statisztikája támasztja alá – jelentette ki Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke emlékeztet, a szövetség a munkavállalók érdekében elsőként tiltakozott a munkavédelmi oktatások életveszélyes lazítása ellen – mint ismert, személyes „oktatási” kötelezettség helyett elég lesz írásban tájékoztatni az adott munkakörrel járó veszélyekre még a teljesen új dolgozókat is –, s visszatérően kifogásolja a visszatartó erejű ellenőrzések hiányát. Az elnök úgy véli, a kontroll hiányából fakadó látencia nem fog megváltozni csupán a büntetési tételek jogszabályi módosításától. Ráadásul, amennyiben a szabálytalanságokért továbbra is legtöbbször mindössze figyelmeztetés jár, a módosítás csak a „vétkesek” töredékénél fogja éreztetni hatását. Az elnök hangsúlyozta, a kis és közepes vállalkozások védelme a munkahelyek megtartása, a munkavállalók érdeke miatt is fontos, ám munkáltatóként minden cégtulajdonosnak biztosítania kell az alapvető foglalkoztatási feltételeket. Aki nem tudja garantálni az alkalmazottja munkajogi biztonságát – például feketén foglalkoztatja –, az ne legyen munkáltató – szögezi le Zlati Róbert.

A MASZSZ elvárja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban belássák – és tegyenek is érte -, hogy a változáshoz a büntetési tételek drasztikus megemelése mellett lényegesen több ellenőrzésre is szükség van. Utóbbira egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország. Amíg ez nem teljesül, a munkavállalók jelentős része szabálytalan foglalkoztatás, kizsákmányolás áldozatává válhat – hangsúlyozta az elnök.