A magyar kormánynak is üzent 20 ezer ember Brüsszelből: „Nem fogunk fizetni!”. A megélhetési válság, a társadalmi védőháló további leépülése ellen tüntetett 30 európai ország küldötte, közöttük a hazánkat képviselő legnagyobb szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség több tagja is. A hatalmas demonstrációt az uniós tagállamok vezetőinek gazdaságpolitikai találkozójára, december 12-ére időzítette a szervező, a 45 millió munkavállalót képviselő Európai Szakszervezeti Szövetség.

---

 

Hömpölygött a tömeg az utcákon, dobszóval, táncolva, énekelve, időnként színes füstbe burkolózva skandálta 20 ezer emberrel együtt a Magyar Szakszervezeti Szövetség küldöttsége is Brüsszelben: „Nem fogunk fizetni!”. A harminc európai ország részvételével tartott fergeteges demonstrációval is üzennek a szakszervezetek a kormányoknak: szüntessék meg a megélhetési válságot, hagyjanak fel a gazdasági megszorításokkal, erősítsék meg a szociális védőhálókat, s javítsanak a közszolgáltatások minőségén. Az Együtt a megszorítások ellen elnevezésű rendezvényt egyáltalán nem véletlenül hirdette meg december 12-ére az ESZSZ, ekkor találkoztak ugyanis Brüsszelben az uniós tagállamok gazdaságpolitikai vezetői – mondta Pallagi Gyula, a MASZSZ alelnöke, aki maga is részt vett a tömegmegmozduláson.

A tüntetést az Európai Bizottság javaslata váltotta ki, amely szerint a GDP 3 százalékát meghaladó deficittel rendelkező tagállamoknak évente legalább a GDP 0,5 százalékával kellene csökkenteniük a költségvetési hiányukat. Ez azt jelentené, hogy a tagállamoknak például jövőre összesen 45 milliárd – Magyarországnak ezen belül 851 millió – eurót kellene lefaragni a költségvetésükből. Vagyis, ez a közeljövőben további súlyos megszorításokat jelentene, ezért a nemzetközi szervezet a bevezetés elhalasztását is követeli – magyarázta az ETUC számításaira hivatkozva az alelnök. A tüntetők magasabb béreket, biztonságos munkahelyeket és kiszámítható jövőt követeltek minden európai munkavállaló számára. A szervezet főtitkára, Esther Lynch hangsúlyozta: a gazdaságirányítási szabályokról szóló döntés nem kizárólag a technokrata szakértők vagy csak az államminiszterek feladata. Beleszólást kérnek a munkavállalókat képviselő szervezetek is – jelentette ki.

Pallagi Gyula szerint a magyar munkavállalók tanulhatnának a brüsszeli tüntetésből: ezrek – s nemcsak szakszervezeti vezetők, hanem egyszerű tagok is – utaztak a Belgiumba azért, hogy együtt minél nagyobb erőt képviseljenek.