A francia EU elnökség által vállalt célnak megfelelően, június 7 -én hajnalban megszületett a három EU intézmény (Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Bizottság) trialógus előzetes megállapodása az európai minimálbér keretrendszerről. Ez a tervezet természetesen nem a végleges direktíva tervezet – a jelen megállapodást végleges szövegbe kell önteni, s ez még több hónapig tartó folyamat.

A tagállami brüsszeli képviselők tanácsa, a COREPER első körben június 8-án, majd második körben a jövő héten tárgyalja a tervezetet, s ezt követően kerül június 17-én a foglalkoztatási, szociális miniszterek Tanácsa, az EPSCO elé. Ezek a körök azok, ahol a tagállami kormányok még a részletekhez szólhatnak hozzá, esetleges módosításaikat felvethetik – így ebben a szakaszban lehet a szakszervezetek részéről feléjük lobbizni.

Ezt követően az Európai Bizottság jogi szolgálata átnézi és jogi szempontból véglegesíti a szöveget (ennek hossza nem kiszámítható).

Valószínű, hogy ez egy több hetes folyamat, amit követően jóváhagyásra az Európai Parlament elé kerül a tervezet (valószínűleg a nyári szünetet követően).

Az „előzetes” szöveget a miniszterelnöki uniós Tanácsnak kell elfogadnia (ez októberre/ novemberre várható), s csak ez után kerül kihirdetésre a direktíva, az unió hivatalos közlönyében.

A tagállami átvételre mindezek után kerülhet sor.

AZ ESZSZ értékelése szerint az uniós testületek ma megjelent sajtóközleményei azt tükrözik, hogy mind az EP szocialista csoportja, mind a francia EU elnökség magáénak tartja a sikert.

Nem szabad túlzottan győzelmi ünnepet ülnünk

A még várható tagállami felvetések, „betartások” miatt szakszervezeti oldalról az a vélemény, hogy nagyon óvatosan szabad csak megnyilatkoznunk! Ennek szellemében még az ESZSZ sem adott még ki közleményt. A szervezet titkársága – akik igen kemény munkát végeztek az elmúlt két év során – azt kéri, hogy ebben a helyzetben a tagszervezetek csak három üzenetet fogalmazzanak meg:

A kulcs üzenet az, hogy

1, a messzemenőkig üdvözöljük a ma hajnali megállapodást, annak tartalmát

2, ez egyben azt is jelenti, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére megerősítést nyert és az abban foglaltak megvalósulásához erős eszköz elfogadása várható

3, a szakszervezetek abban érdekeltek, hogy a végső jóváhagyásra, a jelen szöveggel mielőbb kerüljön sor és ezzel nyíljon meg a tagállami átvétel, és a keretrendszer alkalmazása.

Intenzív munka

A tavaly ősszel megkezdett érdemi tárgyalási folyamat nagyon intenzív munkával járt – januártól 8 trialógus keretében egyeztettek az uniós intézmények, a szakszervezeti oldal is kimagasló munkát végzett mind tagállami, mind uniós szinten. Kiváló volt az együttműködés az Európai Parlamenttel, mely messzemenőkig támogató volt a munkavállalói felvetések iránt, és szoros volt a kapcsolat az európai bizottsággal, és a progresszív kormányokkal is. AZ EP 2021 novemberében fogadta el nagy többséggel azt a szöveget, amivel a trialógus tárgyalásokba kezdtek, az EPSCO december 6-án a dán és a magyar kormányok ellenszavazatával, és az osztrák, az épp alakulóban lévő német kormányok tartózkodásával fogadta el az „általános megközelítést”.

A végső szöveg kiemelt pontjai, melyek csaknem teljesen tükrözik az ESZSZ követeléseit. Ezek hosszas belső vitákban alakultak ki, nem egyszer éles konfliktusokon keresztül:

-        Annak biztosítása, hogy minden munkavállaló adekvát minimálbért kapjon (a medián bér 60%-át, és az átlagbér 50%-át). Ehhez 4 minimum kritérium társul melyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a minimálbér meghatározás során: vásárlóerő, a megélhetési költségek figyelembevételével / tisztességi küszöb / minimálbérek rendszeres frissítése a szociális partnerekkel együtt / termelékenység. 

 -        A minimálbér alatti bér alkalmazásának megtiltása – ezt a célt nem sikerült teljesen elérni. (a végső szövegben nem került tiltásra, de lehetővé teszi az ilyen gyakorlatokkal szembeni fellépés megerősítését - azon tagállamokban, ahol ilyen gyakorlat van, az európai bizottság felé jelentést kell tenniük. Ugyanakkor az ILO 131-es egyezményét (minimálbér rögzítés) aláírt tagállamok ilyen gyakorlatok esetén megsértik ezt az elvet.

 -        Minden munkavállaló, függetlenül a foglalkoztatás formájától, a magán-, és a közszférában a direktíva hatálya alá tartozik – ebben az ETF és az EPSU volt nagy segítség

 -        Kollektív alku – a szakszervezeti oldal kulcs fontosságú követelése. A kollektív alku, mint az adekvát bérek elérésének eszköze. Ez a leg pozitívabb eredmény. A tagállamoknak olyan rendszereket, jogszabályokat kell működtetniük, melyek támogatják a szakszervezeteket, a kollektívalkuhoz, és a szervezkedéshez való jogot. A kollektív alku definíciója első ízben született meg uniós szinten, ami a továbbiakban csak erre a direktívára vonatkozik. A definíció értelmében csak szakszervezetek jogosultak kollektív szerződést kötni (sikerült kivetetni a „munkavállalói képviselet” meghatározást). Célként került meghatározásra a kollektív alku előmozdításának, lefedettségének, és a szükséges kapacitás megerősítésnek és az abban résztvevők védelmének kormányzati feladata.        Itt jelenik meg a külső beavatkozás elleni fellépés. A 80%-os KSZ lefedettséget el nem érő országok kormányainak akciótervet kell készíteniük, és a tárgyaló partnereket megerősítő kereteket kell kialakítani. E témában az EP volt nagy segítségre. Az ETUI kiemelt szerepet fog játszani a tagállamok kollektív szerződéses lefedettségének figyelemmel követésében – igazi adatok (amelyek ugyancsak nem teljesen megbízhatóak) az OECD adatokat használták, s fogadták el.

 -        A közbeszerzések során nem megengedhető, hogy azok (ideértve az alvállalkozókat is) lefele irányuló bérversenyhez vezessenek, hanem a kollektív alkuhoz való jog tiszteletben tartását szolgálják. Ez nagy eredmény, amit a szakszervezetek szerint a közbeszerzési direktívában is meg kell jeleníteni.

 -        A direktívában elért eredmények megőrzése, azaz a már elért nemzeti eredményeket ne lehessen a direktívára hivatkozva alacsonyabb minőségű szintre vinni – ez a svéd és dán kollégák követelése volt, aminet az ESZSZ tárgyalási, lobbizási mandátuma is tartalmazott. Ugyanakkor nem biztos, hogy a két ország szakszervezetei el fogják fogadni az elért eredményeket.