Évnyitó másfél napos ülését tartotta az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) ügyvezető szerve, a tagszervezetek delegáltjaiból álló Végrehajtó Bizottság (VB), ezzel párhuzamosan pedig a Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) is megtartotta első nyilvános rendezvényét. Mindkét esemény Brüsszelben rendezték meg, március 25-27-én.

---

A VB tartalmas vita után elfogadta az ESZSZ szakszervezeti megújulás témájában megalkotott cselekvési tervét. A taglétszám Európa-szerte csökken, így a 2023. évi Kongresszus döntése alapján prioritássá vált a taglétszám növelése, illetve a meglévő tagság megtartása, amelyben az európai konföderációnak is kiemelt szerepe lehet. Ebben kulcsfeladata lesz az előkészítés alatt álló, elsősorban tagnöveléssel és kollektív alkuval foglalkozó európai szakszervezeti megújulási központnak, amelynek finanszírozására több európai pályázat állhat rendelkezésére.A központ pontos feladatkörei a következő hónapok egyeztetései során fognak körvonalazódni, az új intézmény felállítása pedig 2025-ben várható.

Minőségi munkahelyeket!

Az ESZSZ további fellépéseket sürget az EU-s költségvetési megszorító szabályozás visszatérése ellen. Az Európai Parlament várhatóan áprilisban szavazhat a tagállami költségvetési gazdálkodást szűkítő javaslatról. A Végrehajtó Bizottság által elfogadott állásfoglalás szerint ennek katasztrofális hatásai lennének: visszaszorulnának a gazdaságélénkítő állami beruházások, tovább romlana a közszolgáltatások színvonala, valamint ellene hatna az zöld átmenet és a fokozódó globális verseny miatt egyre inkább szükségessé váló aktív iparpolitikának. Az ESZSZ így a javaslat egyértelmű elutasítását, helyette pedig a minőségi munkahelyekbe, közszolgáltatásokba való beruházások élénkítését várja az európai döntéshozóktól.

 Az EP-választásokra készülő ülésen emellett bemutatkozási lehetőséget kapott az Európai Szocialisták csúcsjelöltje, Nicolas Schmit, a Zöldek csúcsjelöltje, Bas Eicknout, továbbá a Baloldal csúcsjelöltje, Walter Baier. A jelölteken túl szerepet kapott az európai versenyképességről jelentést készítő Mario Draghi is. A korábbi olasz kormányfő ESZSZ-szel egyetértésben megfogalmazott álláspontja szerint a versenyképesség fokozása Európában nem jelentheti a munkavállalók bérének, munka- és életkörülményeinek romlását. Ehelyett Európa versenyképességének fő forrását az aktív iparpolitika, a megfelelő átképzési rendszer, a magas színvonalú közszolgáltatások adhatják, az állami költéseket (pl. közbeszerzéseket) pedig szociális kötöttségekkel kell ellátni.

 

Tagállami kötelezettség

A Végrehajtó Bizottság ülését követően megtartotta első nyilvános rendezvényét a Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN). Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére létrehozott szövetség cseh, szlovák, szlovén, szerb, svájci és liechtensteini szakszervezetek mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséget tudhatja sorai közt. A rendezvény egyik témáját a minimálbér-irányelv átültetésének kihívásai adták, a hálózat tagjai pedig a MASZSZ kezdeményezésére határozatban hívták fel a figyelmet a tisztességes tagállami átültetés kiemelt fontosságára.

 Állásfoglalás

 

"Határozat az európai minimálbérről szóló irányelv hatékony átültetéséért

 

Brüsszel, 2024. március 25.

 

Az Európai Unióban a megfelelő minimálbérekről szóló (EU) 2022/2041 irányelv ("európai minimálbér-irányelv") a 2019-2024-es jogalkotási ciklus egyik legfontosabb szociális és foglalkoztatáspolitikai vívmánya. Jelentős lépést jelent abban, hogy az európai szociális pillér az uniós munkavállalók számára valósággá válhasson. Az irányelv egyik központi eleme a 4. cikk (2) bekezdése, amely arra kötelezi azokat a tagállamokat, "amelyekben a kollektív tárgyalások lefedettsége nem éri el a 80 %-os küszöbértéket", hogy "biztosítsanak keretet a kollektív tárgyalásokat lehetővé tevő feltételekhez", és "dolgozzanak ki cselekvési tervet a kollektív tárgyalások előmozdítására". A szociális partnerek és a munkaügyi hatóságok kapacitásépítésének éppúgy részét kell képeznie ezeknek az intézkedéseknek, mint a munkajogra és a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak.

 Sajnálatos módon az európai minimálbér-irányelv átültetése és a kitűzött célok elérése számos uniós tagállamban elmarad vagy nem kielégítő. A magyarországi helyzet - az EU Tanácsának következő elnökségét betöltő tagállam - jól példázza az átültetés néhány jelenlegi hiányosságát. Felszólítjuk a döntéshozókat, hogy: 

- Javítsák a kollektív tárgyalások lefedettségét. Magyarországon a kollektív tárgyalások lefedettsége folyamatosan csökken, és jelenleg 20 százalék körül van. A magyar kormánynak megfelelő lépéseket kell tennie e tendencia orvoslása és a kollektív tárgyalások lefedettségének növelése érdekében.

 - Biztosítsák a nemzeti jog irányelv egyéb rendelkezéseivel való összhangját. A magyar jogrendszert hozzá kell igazítani az irányelv rendelkezéseihez, például a közbeszerzés, a munkaügyi hatóságok és a nemzeti szociális párbeszéd megfelelő fóruma tekintetében. A kormány 2024. február 28-án a szociális partnerek körében terjesztett és 2024. március 1-jén közzétett hivatalos javaslata azonban egyenlő az átültetés iránti kötelezettségvállalás teljes elutasításával. Valójában a jelenlegi javaslattal a magyar jogalkotó még a minimumkövetelmények teljesítésétől is elmaradna. 

- A szociális partnerek részvételének tisztázása és megerősítése a háromoldalú szociális párbeszéd létrehozásában. A javasolt magyar rendelkezések a háromoldalú szociális párbeszéd szervére nem egyértelműek. Bár a kormány azt mondja, hogy konzultációs fórumot kíván létrehozni, a szöveg nem határozza meg megfelelően, hogy a konzultációs testületet a kormánynak egyoldalúan, vagy a szociális partnerek és a kormány között létrejött szélesebb körű megállapodás eredményeként kell-e létrehoznia. 

A Közép-Európai Szakszervezeti Hálózat szorosan figyelemmel kíséri az európai minimálbér-irányelvvel kapcsolatos fejleményeket. A nemzeti és uniós szintű döntéshozóknak biztosítaniuk kell az irányelv időben történő, megfelelő és pontos átültetését valamennyi tagállamban - így Magyarországon is.

 Az EU-nak a dolgozó emberek érdekében kell cselekednie. Az európai minimálbér-irányelv hatékony és időben történő átültetésének elmulasztása veszélyes precedenst teremtene, aláásná az európai szociális pillért, és veszélyeztetné a dolgozó emberek támogatását az európai projekt egésze iránt."